A nagyok játszótere – Smahulya Ádám jegyzete

Innentől lesz igazán izgalmas. Mármint a labdarúgó Bajnokok Ligája kieséses szakasza, mert bár közhely, itt már tényleg nincsenek unalmas összecsapások. Amíg a tizenhat között reálisan nem sok esélye volt az RB Leipzignek a Real Madrid, a Köbenhavnnak a Manchester City vagy a Real Sociedadnak a PSG ellen, a negyeddöntőben már egyik párharcban sincs egyértelmű esélyes. Sőt megkockáztatom, ebből a nyolc csapatból már egyik aranyérme sem lenne eget rengető meglepetés. Éppen ezért szerintem nem a Manchester City–Real Madrid a „slágercsata”, hanem mindegyik.
Az Atlético, a PSG és az Arsenal az első győzelmére hajt, a City ismét triplázhat, a Dortmund 27 év után juthat fel ismét a csúcsra, a Bayern kozmetikázhatná a pocsék Bundesliga-idényét, Harry Kane pedig az első trófeáját nyerhetné meg, a rekorder Real Madrid tizenötödször (!) hódíthatná el a trófeát, a Barcelona pedig bizonyíthatná, hogy tehetséges tinédzserekre építve is meg lehet nyerni a BL-t, és győzelem esetén talán Xavi is maradna… A Barcelona kapcsán pedig azt is érdemes megjegyezni, hogy a mezőny felét olyan edző irányítja (Xavi, Mikel Arteta, Josep Guardiola, Luis Enrique), aki egykor a katalánok futballistája volt. Azért ez is jelent valamit.

Egyedül talán az olasz futball szerelmeseinek lehet hiányérzetük, mivel a Serie A egyetlen csapata sem jutott be a nyolc közé, sőt, a legutóbbi négy kiírásból ez már a harmadik, amelyben egyetlen olasz gárda sincs a negyeddöntőben. Az egyetlen kivételt az előző sorozat jelentette, amelyben a Milan, az Internazionale és a Napoli is az elődöntőig menetelt, de talán korai volt még akkor az olasz klubfutballt dicsőíteni. Mellesleg a mostani mezőnyben mindössze két olyan együttes van, amelyik a legutóbbi öt alkalommal mindig ott volt a nyolc között: a Bayern és a Manchester City.

Persze lehet azon bosszankodni, hogy ez a szint már a nagyok játszótere, ahova esélye sincs odakerülni a szerényebb büdzséjű kluboknak, de ez jószerével évtizedek óta így van, és a következő idénybeli átalakítás szemlátomást még inkább a legnagyobbaknak kedvez. Akinek ez nem tetszik, az „nyomja meg a piros gombot”, és keressen más elfoglaltságot. De aki a BL-t választja, az valószínűleg újabb felejthetetlen emlékekkel gazdagodik.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!