TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A sokéves átlag azt mutatja, hogy nemcsak a pályán nyújtott teljesítménye szokott csapatkapitányságra érdemesíteni egy futballistát, hanem az életkortól nem feltétlenül függetleníthető emberi érettség, a befolyásoló, közösségformáló erő is. Akire ezért-azért felnéz a többség, és akinek »közlekedik annyi vér a rendszerében«, hogy indokolt (vagy annak vélt) esetben egy szupersztárra is rászóljon.

ALAPVONAL. Fosbury levelek özönét kapta, hogy ossza meg stílusának titkát a megszaporodott magasugró-palánták ezreivel, s megriadt szülők tiltakoztak legalább ugyanennyien. Tiltsák be az egészet, ezt követelték, hisz – az alkalmi, iskolai ugródombok homokjába – hanyatt vetődő ifjak a nyakukat is szeghetik. Ám az új módi viharos gyorsasággal terjedt el.

Vajon van-e még egy bajnokság az általunk ismert fociuniverzumban, ahol a profi osztályokban olyan vircsafttal kezdődhetnek a félidők, mint nálunk, hogy valaki a pénzéért cserébe elpöccintheti a labdát a kezdőpontról?

ALAPVONAL. Évről évre némileg változnak az erőviszonyok, most éppen Itália felől fúj a szél, a mezőny negyede innen kerül ki, a hatodrésze meg Angliából, ez a két ország képviselteti magát mindhárom sorozatban.

ALAPVONAL. Husztit már csak azért is helyes volt meneszteni, mert ősszel szerződtetni sem kellett volna. Érdemes felidézni 2010 szeptemberében kelt nyílt levelét, amelyben lemondta a válogatottságot; egyesek karakán szókimondásnak tartották, én szerepzavarnak, egyik barátom simán cirkusznak, el is keresztelte a feladót »Hiszti« Szabolcsnak.

ALAPVONAL.Toldi persze nem boldog. Kérdezem, hogy van, mire ő: »Nem mondok semmit, mert, ha megmondanám, ami a szívemen fekszik, akkor megbüntetnének.« Hogy Szendy Károly, Budapest polgármestere hozott-e »politikai« üzenetet, nem tudom, azt mondják a kollégák, hogy hagyjam már el az örökös gyanakvásomat, nincs itt semmiféle összeesküvés.

ALAPVONAL. A Szuperkupában a BL-címvédő már nem az Európa-liga győztesével küzdene meg, hanem három kiválasztott csapattal. Biztos vagyok benne, hogy a kiválasztottak közé a Dortmund, az Atlético Madrid vagy éppen a mostani negyeddöntős Benfica, Napoli kettős sohasem kerül be. Mert velük nem lehet elérni olyan mértékű terjeszkedést, mint a BL-t az idén legfeljebb hírből ismerő Arsenallal vagy Manchester Uniteddel.

ALAPVONAL. Bölöni Lászlót családja és az élet felkészítette, hogy soha ne futamodjon meg a problémák elől, igyekezzen megoldani őket a maga intelligenciájával, szorgalmával, ha kell, rafinériájával. Az erdélyi magyarok többségéhez hasonlóan Magyarország benne is egyfajta álomországként élt.

ALAPVONAL. A Nemzeti Sport 1929-ben megfogalmazott kulcsgondolata azóta is mintaként figyelmezteti a mindenkori utódokat: „Sohasem választottuk pedig a könnyű utat, sohasem hajoltunk a megalkuvás felé. A nemeset, a tisztát, a szépet és becsületeset szolgáltuk a magyar sportban.”

ALAPVONAL. De most nem erről akarok mesélni, hanem szerelméről a futball iránt. Amikor megkérdezték Salamon Bélától, mi a különbség a házasság és a játék között, egyből rávágta, hogy otthon nem érvényesül a hazai pálya előnye…

ALAPVONAL. Többször elmondtam, leírtam, hogy az emberi szabadságjogokra, a humanitárius elvekre a látszat szerint gondosan, riadtan ügyelő Európában a kollektív büntetés régen idejétmúlt, autokrata rendszerekben alkalmazott elve egyetlen közösséggel szemben maradt érvényben: ők a futballdrukkerek.

ALAPVONAL. Éppen ezért nagy presztízse volt az NB I-es tartalékbajnokságnak, és ami a legfontosabb, hogy a „nagy” klubok egymással versengtek, nem pedig félprofi, esetenként amatőr játékosok ellen mutatták meg, mekkora legények. Volt még egy varázsa a tarcsimeccseknek, mégpedig az, hogy közvetlenül a felnőttcsapatok összecsapása előtt rendezték.

ALAPVONAL. Az egységes szemlélet és a transzparencia alapvetés lenne, de egyelőre nem az. A döntéshozók nem feltétlenül tudják, mikor használhatják a VAR-t, de legyünk őszinték, ezzel például mi, médiamunkások sem feltétlenül vagyunk tisztában, hiszen nem tört ki népfelkelés az eset láttán azonnal.

ALAPVONAL. A rúdugrás ama bizonyos fizikai pont megtalálásának és a „röppálya” erővel, akrobatikával, lélektannal való uralásának egyedülálló tudománya is.

ALAPVONAL. Az egyik nagy bajom az egész xG-vel, hogy egy kalap alá vesz mindenkit. Pedig egyértelmű, hogy mindenkinek más a gólhelyzet.

ALAPVONAL. A jelenkorban nem a legendás magyar futballfellegvárak klubjai harcolnak a dicsőséget jelentő helyezésekért. A Ferencvároson kívül nincs olyan, az élmezőnyhöz tartozó csapat, amelynek kedvéért tíz- vagy netán húszezer fanatikus beállna a sorba a jegyért.

ALAPVONAL. Nyolcvan esztendeje (1943) utasították a játékvezetőket, hogy a feltűnően színlelő játékost minden további nélkül állítsák ki. Már csak azért is – így az indoklás –, mert megesett, hogy azért kellett a kierőszakolt ápolás, hogy pihenjen a játékos, esetleg húzzon egyet a gyúró konyakos (!) kulacsából.

ALAPOVONAL. Az atlétika ugyanis a sportok királynője, alattvalói kétszáznál is több országból hódolnak neki, és a tízmilliós Magyarországnak e tény önmagában kijelöli a helyét a nap alatt.

A négy szereplő közül csupán a Vasas játékosai emelhették fel korábban a díszes trófeát (1955, 1973, 1981, 1986), a zalaegerszegiek 2010-ben, a felcsútiak 2018-ban döntőztek, a budafokiak „szüzek” ebből a szempontból.

ALAPVONAL. Chamberlain addigra már sztárrá vált a ligában, a pontrekord is az övé volt 78-cal, ahogyan már mögötte volt az a megismételhetetlennek tűnő sorozat is, hogy egymást követő öt (!) estén pályára lépve, összesen 250 játékperc alatt sorrendben 62, 54, 53, 44 és 62 pontot termeljen.