Gyomorideggel rajtolt, de megoldotta a nehéz helyzeteket a privát UTT-n

Remek futással első hölgyként teljesítette a százharminc kilométer hosszú privát Ultra Tisza-tó kihívást: miért döntött úgy, hogy lefutja?

Milyen célt tűzött ki a rajt előtt?

Két célom volt: egyrészt a teljesítés, másrészt hogy tizenöt óra alatt érjek be. Korábban a szintén százharminc kilométeres Ultra Lupa-tó versenyt közel tizenhat és fél óra alatt teljesítettem, igaz, ott volt egy Börzsöny-karika, ám ezt mindenképpen meg akartam javítani. Persze a legfontosabb az volt, hogy se a kísérőm, se én ne sérüljünk meg.

Hogyan ment a futás?

Jobb volt most futni, mint nyáron, de nem tagadom, volt egy kis gyomoridegem, amikor elrajtoltam. Más, amikor versenykörülmények között futsz, mert akkor nem vagy a középpontban. Most tudtam, hogy rengetegen követnek, és nézik, hogy merre járok. Ez jó és rossz érzés is egyben.

Egyértelműen a szél, ami sokat elvett az erőmből. Az autóforgalom sem könnyítette meg a dolgunkat, sokszor inkább félreálltunk, nem kockáztattunk, egy-két autó centikkel a könyökömtől haladt el… Száz kilométer után elkezdett fájni a bal lábam, ez okozott egy kis nehézséget az utolsó harminc kilométerre, szerencsére nem volt vészes, be tudtam érni a célba.

Milyen céljai vannak a közeljövőre?

A biciklis kísérőmmel, Bori barátnőmmel párosban megyünk az Ultrabalatonra, majd jön egyéniben az Ultra Trail Hungary száztizenegy kilométeres távja. A nyári Ultra Tisza-tó verseny erősen hívogat, elképzelhető, hogy ott leszek, illetve az Ultrabalaton Trail is képben van. Terveim között szerepel A Kör teljesítése, amire jelenleg is készülök, továbbá szeretném körbetekerni a Tisza-tavat a közeljövőben Bori biciklis kísérőjeként.