Nagy kirándulás lesz számára az első Spartathlon

– Először lesz ott a Spartathlonon: izgul?

– Nem vagyok izgulós típus, nyugodtan kezelem az ilyen helyzeteket – mondta a Csupasportnak Benke György, aki először vesz részt a Spartathlonon. – Az viszont biztos, hogy nagyon várom a rajtot. A Spartathlont nem versenyként fogom fel, hanem kalandként, szeretném minden percét élvezni, amolyan nagy kirándulás lesz ez számomra.

– A legendás görög verseny volt mindig is a bakancslistája tetején?

– Igen, ezért kezdtem el ultrázni, ez volt a legfőbb célom. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a magyar csapat tagja lehetek, és képviselhetem Magyarországot.

– Milyen formában várja a versenyt?

– Fizikailag remekül érzem magam, de mentálisan egy kicsi fáradt vagyok, ez pedig annak tudható be, hogy szeptember elejével új helyen dolgozom. Az edzések remekül mentek, a pulzusom és a tempóm megfelelőnek bizonyult, ha jó napot fogok ki, akkor bármi lehet. A testemet felkészítettem, jöhet a rajt. Csütörtökön utazunk, a feleségem és az edzőm, Horváth Ákos kísér majd.

– Milyen volt a felkészülése?

– Nagyobb versenynek csak a száz kilométeres országos bajnokságot mondanám, amit sikerült megnyernem. Amennyiben lett volna tizenkét órás országos bajnokság is, akkor azon is ott lettem volna, de sajnos nem rendezték meg. Ahogy az imént mondtam, a kis mentális fáradtságot leszámítva minden rendben van, heti hat napot edzettem, sérülés nem akadályozott, tettem a dolgomat becsülettel. Annyit tettem bele, amennyit szerettem volna, s remélem, ez majd kifizetődik Görögországban.

– Hogyan tetszik a magyar csapat?

– Büszke vagyok, hogy a tagja lehetek, de ez egyfajta felelősség is, hogy méltón tudjam képviselni Magyarországot. Ha nem is ismerek mindenki személyesen az együttesből, névről tudom, hogy ki kicsoda, a magyar ultrafutás amúgy is egy kis család. Erős versenyzőink vannak, aki ott lesz a Spartathlonon, mindenképpen megérdemli ezt és maximálisan felkészült. Jó kis csapatba kerültem.

– A Spartathlonnal kapcsolatban több nehézséget is meg szoktak említeni, ilyen a meleg, a táv, a frissítés, a szintemelkedés vagy a kóbor kutyák. E téren mire számít?

– Mivel Nyugat-Magyarországon lakom, tudtam elég szintet gyűjteni, de tudom, hogy a hegy és a szintemelkedés nagy kihívás lesz. Alapvetően síkon szeretek futni, kíváncsi vagyok, hogy milyen hatással lesz rám a nagy szintemelkedés. A frissítéssel nem lehet probléma, s bízom a kísérőimben is, pontosan átbeszéltünk mindent, leírtuk egy papírra, tudják, hogy mikor mit kell adniuk.

– Milyen célt tűzött ki maga elé az első Spartathlonján?

– Kiegyensúlyozottan szeretnék futni, és stabilan akarok beérni a célba. Figyelek rá, hogy ne hibázzak, és igyekszem elkerülni a sérüléseket. Jó lenne harminc óra körül beérni a célba, de tudom, hogy aki ez alá megy, az már elég komoly teljesítményt rak le az asztalra. Nincs tapasztalatom a Spartathlonnal kapcsolatban, nem tudom, mire számíthatok, de igyekszem leküzdeni minden nehézséget, s ha sikerül teljesítenem, akkor már büszke leszek magamra.