Presztízsértékű volt számára a verseny, érmet is nyert

– Második helyen ért célba az Ultrabalaton Trail száztizenöt kilométeres távján: elégedett ezzel az eredménnyel?
– Némileg presztízsértékű volt ez a verseny számomra – mondta Preska Bálint, aki nemrégiben 11:11:55-ös idővel második lett az Ultrabalaton Trail 115 kilométeres távján. – Tavaly itt futottam az első száz kilométer feletti távomat, és százkilenc kilométernél úszott el az érem, illetve a privát Ultrabalat Trail-em két nappal a rajt előtt elhalasztásra került. Szóval ezekből erőt merítve mindenképpen érmet szerettem volna nyerni. A rajtlistát böngészve aztán megláttam a végső győztes Váradi Bence nevét, akkor tudtam, hogy az első hely már elkelt, s úgy voltam vele, ha jó napom lesz és minden összejön, akkor odaérhetek mögé. Tavaly tizenkét óra alatt értem be a célba, azóta már jóval rutinosabb vagyok, így bíztam benne, hogy tudok faragni azon az időmön. Szóval, valahol számítottam arra, hogy ilyesmi lesz az időeredményem, amellyel teljesen elégedett vagyok, ahogyan az ezüstéremmel is.
 

– Milyen volt a futás?
– A szokásos versenystratégiámat alkalmaztam, tehát rendesen megtoltam az elejét, gyors tempóban kezdtem, így néhány másik társammal együtt ellépem a mezőnytől. Azért alkalmazom ezt a taktikát, hogy a táv második felében már csak azon kelljen matekozni, hogy ne fáradjak el jobban, mint a mögöttem lévők, s ne engedjem közelebb őket. Most is ezt tettem, ötven kilométerig nagyszerűen ment minden, a terv szerint zajlottak a dolgok, a frissítésem is remekül működött. Ötven kilométernél aztán azt érezem, hogy kezd elhagyni az erőm, de bevallom, erre előzetesen számítottam… Az elmúlt másfél hónapban nem tudtam olyan edzésmunkát végezni, amilyet szerettem volna, szóval nem voltam megfelelő fizikális állapotban. Pedig mentálisan remekül éreztem magam. Akkor tudtam, hogy nem lesz elég a saját gél, sótabletta, izó és víz kombinációmat alkalmazni, muszáj lesz a frissítőasztalokról is csipegetni. A táv második felét némileg megszenvedtem, de tisztességgel végigcsináltam és megőriztem a második helyet. 

– Miért nem tudott megfelelően edzeni? 
– A munkára kellett koncentrálnom, rengeteget dolgoztam, nem volt időm. Tudom, hogy ez nem kifogás, de fizikai munkát végzek, s voltak olyan heteim, napjaim, amikor reggeltől estig folyamatosan dolgoztam, este későn értem haza, lemerült akkumulátorokkal. Nem volt lehetőségem futni, de most igyekszem ezt korrigálni és bepótolni. Hozzáteszem, senkinek nem javaslom, hogy nem megfelelő edzettségi szinttel menjen el egy olyan versenyre, mint a száztizenöt kilométeres Ultrabalaton Trail. 

– Nézzünk egy kicsit előre: milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőt tekintve? 
– Innentől az önkénteskedés kerül középpontba, novemberben rengeteg futóversenyen leszek ott segítőként. Ezt is nagyon várom, szeretem a futásnak ezt az oldalát is.