Szennyai Dorián komolyan tervez a Spartathlonnal

– Elsőként arra kérem, értékelje a tavalyi futóidényét. 
– Nem volt olyan aktív, mint azt megszoktam, 2024-hez képest hétszáz kilométerrel kevesebbet futottam. – mondta a Csupasportnak Szennyai Dorián. – Azonban nem a megtett kilométereken múlik, a minőség legalább annyira fontos, sőt… Ami a versenyzést illeti, ezúttal csupán négy megméretésen vettem részt 

 

– Melyik volt ez a négy? 
– Egy németországi közösségi futással kezdtem az esztendőt, ami eléggé fagyosra sikeredett. Amikor elindultam hajnalban otthonról, mínusz tizennégy fok volt, a rajtnál pedig mínusz kilenc. Nem volt könnyű dolgunk, de sikerült győznöm. Aztán áprilisban Várvölgyön vettem részt egy terep félmaratonin, s mivel odavalósi vagyok, ez abszolút hazai pályának számított. Éppen otthon voltam, nem volt programom a hétvégén, úgy voltam vele, miét ne futnék egy jót… Jólesett a mozgás, ráadásul magabiztos győzelmet arattam. A nyár elején a palicsi huszonnégy óráson vettem részt a szerb bajnokságon, igazából ott indult be az esztendő számomra. Sikerült megdöntenem tizennégy kilométerrel az egyéni csúcsomat, végül valamivel több mint kétszáztizennyolc kilométert tettem meg. Ez volt akkor az ötödik huszonnégy órás futásom, s ez bizonyult a legtökéletesebbnek. Szép emlékek fűznek ehhez az eseményhez, mindenképpen vissza akarok térni jövőre. Szerbiából hazafele jövet kaptam a hírt, hogy van lehetőségem indulni a magyar csapatban a franciaországi huszonnégy órás világbajnokságon. Nem sokat gondolkoztam rajta, gyorsan igent mondtam.

– Mi történt a huszonnégy órás vb-n? 
– Sikerült még tovább javítani az egyéni csúcsomat, Franciaországban kétszázhuszonhét kilométer fölé jutottam. Bár a palicsi verseny folyamatosabb, gördülékenyebb volt, így is javítottam kilenc kilométert. Hatalmas pluszt adott az az érzés, hogy magyar színekben futhattam, a hajrában egyértelműen ez adott erőt. A közepén volt egy kis gyomorproblémám, de a címeres meznek köszönhetően kijöttem a hullámvölgyből. Előzetesen kétszázhúsz kilométert szerettem volna megtenni, több mint hét kilométerrel több lett, így igen, maximálisan elégedett vagyok. Ami a versenyt illeti, nagyszerű időjárásban kezdődött, húsz fok volt, egy kicsit még le is égtem. Előzetesen erre nem számítottam, így pluszfolyadékot is be kellett vinnem a tervezetthez képest. Éjszaka viszont valami félrement, csak izóval frissítettem, de elgyengültem, aminek következtében elkezdtem nagyon fázni és leesett a pulzusom. Százhatvan kilométer megtétele után fél órát pihentem, összeszedtem magam, sétáltam két kört, majd elkezdtem megint kocogni. Innen ismét stabilan tudtam haladni a kétszáz kilométeres célom felé. Egyébként van egy érdekes történetem. Két és fél óra volt még hátra, s reggel fél nyolc körül jártunk, amikor elkezdett világosodni, jött fel a nap. Ez a csodálatos napfelkelte olyan nagy löketet adott, hogy azt nem tudom elmondani. Úgy éreztem magam, mintha addig nem is futottam volna több mint húsz órát. Furcsa érzés kapott el, sokatmondó, hogy a leggyorsabb kilométerem a kétszázkilencedik volt, azon három perc negyvenhét másodperces időt értem el. Gyakorlatilag az utolsó két és fél órában huszonhét kilométert tettem meg, ekkor értem el a kitűzött célt, s itt be tudtam hozni a pihenéssel és a hullámvölggyel elvesztegetett időmet. Sok helyet léptem előre ekkor, örültem neki nagyon. 

– Akadt bármi negatívum az esztendőt tekintve a futás terén? 
– A huszonnégy órás vb után megfáztam, ami elég régen fordult elő velem, s ez kissé hatással volt a futásra és az edzéseimre. Nem tartottam szünetet, bár nem esett jól így futni, de szerencsére gyorsan kijöttem belőle, s minden visszatért a régi kerékvágásba. Azóta folyamatosan készülök, hiszen jelentős céljaim vannak. 

– Ha már a  céljait említi, mit lehet tudni ezekről? 
– Az esztendő első felében mindenképpen szeretnék egy száz kilométeres versenyt teljesíteni, a világbajnokság is eléggé vonz. Ahogy említettem, a palicsi huszonnégy órásra vissza szeretnék térni, illetve a Spartathlonnal igencsak szemezgetek. Megvan a direkt kvalifikációm, februárig el kell döntenem, ott leszek-e. Ha igen, rá kell tennem még egy lapáttal az edzésekre.