A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján hétfőn közzétett összefoglaló alapján a globálisan elemzett minták száma a 2023-as 288 ezer 865-ről tavaly 297 ezer 965-re, vagyis 3.2 százalékkal emelkedett. Az összesített adat magában foglalja a verseny közben és versenyen kívül vizelettel, vérrel, beszáradt vérfoltokkal gyűjtött és a biológiai útlevéllel kapcsolatos mintákat egyaránt, továbbá az úgynevezett atipikus eredményeket is, amelyek további vizsgálatot és nyomon követést igényelnek, mielőtt szabálysértésnek minősülnének.
„Az atipikus eredmények globális százalékos aránya gyakorlatilag változatlan maradt, a 2023-as 0.80 százalékról 2024-re 0.78 százalékra változott. A múlt évben a szakemberek 31 ezer 3 vér- és beszáradt vérfoltmintát elemeztek, szemben az előző esztendei 27 ezer 606-tal. A növekedési hormon kimutatását célzó tesztek száma is jelentősen emelkedett, tavaly 72 ezer 259 mintát dolgoztak fel, szemben a 2023-ban feljegyzett 58 ezer 549-cel” – olvasható a jelentésben.
A 2022-es és 2023-as esztendő után 2024-ben is India bizonyult a legtöbb doppingesetet produkáló országnak. A WADA jelentése szerint a doppingvétségek globális listájának éllovasánál az Indiai Nemzeti Doppingellenes Ügynökség tavaly összesen 7113 vizelet- és vérmintát gyűjtött, ezek közül 260 hozott pozitív eredményt. Franciaország lett a második legtöbb pozitív esettel rendelkező ország (91 eset), utána jön Olaszország (85) harmadikként, majd Oroszország és az Egyesült Államok következik (76-76) megelőzve Németországot (54) és Kínát (43).
A MOB pályázatot hirdet Fair Play-díjak elnyerésére
Faragó Tamás: Egy különleges társasághoz tartozom
Thomas Bach: Rendkívüli kiváltság Magyarországon élni
