Megvan a nyolcadik: Majthényiék világbajnokok!

Az utolsó napon tetőfokára hágott a feszültség (de talán az sem lenne túlzás, hogy elszabadult a pokol), pedig a Garda-tavi repülőhollandi-világbajnokság már eddig sem hasonlított kellemes nyár esti sétához. Ám amint a kvalifikációs futamok eredménye alapján arany és ezüst csoportra osztották a mezőnyt, tovább bonyolódott a helyzet.

Az utolsó, mindent eldöntő futam előtt a Majthényi Szabolcs, Domokos András kettősnek ugyanannyi pontja volt, mint a holland Enno Kramer, Ard Geelkerken párosnak. Sőt, hogy fokozzák az izgalmakat, mindkét egységnek három futamgyőzelme, két második és egy harmadik helye volt… Szóval ahogyan egy igazán izgalmas meccshez illik, minden a végén dőlt el – méghozzá hatalmas taktikai harcban.

De menjünk sorjában! A nap rémálomszerűen kezdődött a magyarok számára.

„A rendezők lehetetlen rajtot csináltak, olyan volt az egész, mint a lottósorsolás – akinek szerencséje volt, jól járt, akinek nem… Nos, az nehéz helyzetbe került. Mint például mi. Nem adtak meg egy útjogot, összetörték a hajónk elejét, betört az orra, nem tudtuk, hogy ereszt-e vagy nem ereszt. Végül az ötvenedik helyről feljöttünk fel a tizennyolcadikra, és szerencsére a riválisok sem mentek túl jól” – mondta Majthényi. (Szerencse, hogy nyolc futam esetén már két kieső van, vagyis a két legrosszabb eredményt nem veszik figyelembe a végelszámolásnál.)

A második futam jól sikerült a magyaroknak (harmadikok lettek), de a fő riválissá előlépő hollandoknak is, mert ők meg nyertek.

Jöhetett a taktikai csata, amely egy laikus számára meglepő módon nem a futamgyőzelemért ment, hanem a végső diadalért. Úgy is fogalmazhatnánk: Majthényiéknak nem a csatát, a háborút kellett megnyerniük, s ennek érdekében az volt a cél, hogy a hollandok ne kerüljenek a legjobb négy közé.

„A rajtnál kicsit forgattuk, hátráltattuk a hollandokat, emiatt mind a ketten visszaestünk a negyvenedik helyre. Aztán ők is kaptak egy kis segítséget egy másik holland hajótól, amely takart bennünket, vagyis elvette a szelünket, de Kramerék már nem tudtak kellően felzárkózni, így miénk lett a végső győzelem. Hatalmas taktikai harc volt, de most nagyon boldogok, elégedettek és persze rendkívül fáradtak vagyunk” – mondta Majthényi az esti célba érkezés után.

Az ezüst sombrerót (amelyet az kap, aki a kieső futamokat is beszámítva a legjobb eredményt éri el) ezúttal a dán Bojsen-Möller testvérpár vihette haza, de Majthényiék nem bánták, hiszen a legrangosabb trófea, a világbajnoki cím az övék lett.

Megint. Immár nyolcadik alkalommal.