Sportkereső – Malonyai Péter publicisztikája

Csak kapkodja a fejét az igazi sport szerelmese akkor, amikor egyre több olyan történéssel találkozik, amelynek nem csupán a ma már lebecsült coubertini eszmékhez nincs közük, hanem tulajdonképpen a sporthoz sem.

A legfrissebb példák egyike a Sportdöntőbíróság (CAS) döntése, hogy az orosz hokisok újra indulhatnak világbajnokságon, szembemenve a nemzetközi szövetség (IIHF) ítéletével. Hogy a CAS fittyet hány a szövetség autonómiájára, egyértelműen veszélyezteti a 2027 májusában esedékes németországi világbajnokság megrendezését. Hat szövetség (svéd, finn, cseh, norvég, dán, lett) már jelezte, hogy válogatottja nem lép pályára az oroszok ellen. 

A német szövetség (DEB) fontolgatta, hogy visszaadja a világbajnokság rendezési jogát (extra biztosítási költségek), ám egyelőre nem tette, mert a szövetségi kormány egyeztetéseket kezdeményezett az ügyben. Ugyanakkor a svájci szövetség elnöke, Marc Lüthi egyértelműen kijelentette, hogy itt nincs szó politikáról, csak sportról. „Kulcsfontosságú, hogy mérlegeljük a különböző nézőpontokat, és higgadtan, objektíven, ne elhamarkodottan vagy megalapozatlan következtetések alapján értékeljük a helyzetet” – mondta. Semlegesnek tartott álláspontját súlytalanná teszi, hogy a CAS határozata kötelező, tartalmi fellebbezés nincs, tehát csak a tudomásulvétel mellett létezik cselekvési szabadság. 

Persze az sincs mindig nehézség nélkül, ha már él a verseny. A dakari ifjúsági olimpián ezüstérmes triatlonos, Kropkó Jázmin a 750 méter úszásból, 20 kilométer kerékpározásból és öt kilométer futásból álló versenyen remekelt, amihez kevés volt a felkészültsége. Édesanyja, egyben edzője, Kropkóné Golubics Andrea elmondta, hogy a legnagyobb figyelmet a megfelelő körülményekre kellett fordítani. „Azon izgultam a legjobban, nehogy elkapjon valamit a verseny előtt” – árulta el. Dakar ugyanis megszokottnál is nagyobb óvatosságot kívánt. Az élelmiszereket Európából vitték magukkal, a főzésnél a vízforraló főszerephez jutott, folyamatosan ügyeltek a higiéniára, fertőtlenítésre. Az sem véletlen, hogy a verseny után azonnal hazaindultak – jobb a békesség.

Ha már Dakar, az úszó Pápai Olivérnek nem volt szerencséje. A 800 méteres gyorsúszást törölték a víz túl magas hőmérséklete miatt (28 fok a felső limit), a neki legfontosabb 400 gyorsot pedig kihagyta, mert belázasodott. Végül 200 gyorson indult, ezüstérme bravúr, hiszen nem volt, nem lehetett százszázalékos állapotban, ő maga hatvan százalékról beszélt.

Ezek után kérdés, miért Dakar kapta az ifjúsági olimpiát, s ha már igen, miért nem hozta a tökéletes feltételeket, elvégre olimpiáról van szó. Lényeges, hogy a NOB-tagság eleve jóváhagyta, hogy Afrikában kell lennie a helyszínnek, Dakar mellett Gaborone (Botswana), Abuja (Nigéria), Tunisz (Tunézia) volt versenyben, de esélyük sem volt, a hivatalos indoklás szerint Dakar szakmailag megalapozott tervet nyújtott be.

De nagyobb lépték, világraszóló figyelem mellett is előfordul(hat), hogy méltatlanok a feltételek. Látványos példa a párizsi olimpia (2024) esete a Szajnával. A folyó szennyezettsége magasabb volt a határértéknél, így a triatlonosok és a nyílt vízi úszók csak óvatosan ereszkedtek be a vízbe. Az pedig igazán méltatlan volt egy olimpiához, hogy edzéseket, sőt versenyt kellett elhalasztani, a férfi triatlonosokét. Korábban a szakemberek folyamatosan jelezték, nem biztos, hogy a folyó szennyezettségével kapcsolatos gondok megoldhatók az olimpiáig, amire a rendezők kincstári optimizmussal reagáltak. Az olimpia idején egyes mintákban több mint kétszeres, sőt három és félszeres határértéket is mértek, miközben a szennyezettség helyenként és napszakonként jelentősen változott.
Az sem tesz jót a sportnak, ha a főszereplők tájékozatlanok a világ dolgaiban. Itt van például Kylian Mbappé esete. A Real Madrid sztárja egy interjúban diktátorként hivatkozott Mao Ce-tungra, arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik a kedvenc mémje saját magáról, így felelt: „Az, amelyiken, azt hiszem, egy kínai diktátor fejére teszik rá az arcomat. Az különösen megnevettet, sokszor küldöm a barátaimnak is” – mondta. Az „azt hiszem” kitétel kevés volt ahhoz, hogy enyhítse a következményeket. A felvétel nagy port kavart Kínában, ahol a mai napig tiszteletlenségnek számít Mao Ce-tunggal viccelődni. Több kínai márka felbontotta partneri szerződését Kylian Mbappéval, a kínai állami televízió (CCTV) pedig felfüggesztette a La Liga közvetítéseit.

Ezek után a Liga és a Real Madrid egyaránt elnézést kért. A Real rögzítette: „A Real Madrid C. F. elnézést kér a kínai néptől mindazon kellemetlenségekért, amelyeket játékosunk, Kylian Mbappé közelmúltbeli megjegyzései okozhattak. Klubunk mély tisztelettel viseltetik Kína, annak történelme, kultúrája és polgárai iránt.”

Természetesen Mbappé is megszólalt: „Megjegyzésem meggondolatlan volt, és ma már látom, hogy ezzel sokakat megbántottam Kínában, valamint a kínai közösségekben világszerte. Bocsánatot kérek mindenkitől, akit a szavaimmal megbántottam. Semmiképpen sem ez volt a szándékom. Mélyen tisztelem a kínai népet és történelmét. Őszintén sajnálom.”

Remek fogalmazás, felteszem, a Mbappé körül szorgoskodó kommunikációs hozzáértők szerzeménye. Akik minden bizonnyal jó ötletnek tartották feltenni a világhálóra a sértő nyilatkozatot (kattintás!). Ha ők nem tudják, mivel árthatnak a sportnak, védencüknek, nem csodálkozhatunk azon, hogy számottevő szervezetek is többet hisznek magukról a kelleténél.

Itt tartunk, de hol van itt a sport? – kérdezem tisztelettel.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!