Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár felidézte, hogy nagy utat tett meg az ötven év alatt a karate idehaza, ma 40-50 ezres tagsága van, számos sikert ért meg. Kiemelte, hogy világversenyek rendezőjeként is kitettek magukért a magyarok, a legutóbbi megbízás nyomán 2023-ban felnőtt karate-világbajnokságnak adhat otthont Budapest.
Schmitt Pál korábbi államfő, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke, a párbajtőr kétszeres olimpiai bajnoka arról beszélt, hogy a karate olyan sport, amely mindig is közel állt a szívéhez. Fontosnak nevezte, hogy mintegy 80 ezres gyereksereg nevelődik idehaza az összes küzdősportot figyelembe véve.
Kitért arra, hogy jövő tavasszal dönt a NOB sportági felvételekről, s a karate és a kick-box is pályázik a 2028-as programba kerülésre. „Mindent megteszek, hogy mindkét sportág ott legyen a Los Angeles-i olimpián” – jelentette ki.
A 2024-es párizsi játékok műsorában nem szerepel ugyan, de a magyar karate – Schmitt Pál szavai szerint – „rendben van”, amit jól mutat, hogy a 2021-es tokiói olimpián, a sportág ötkarikás bemutatkozásán súlycsoportjában bronzérmet szerzett Hárspataki Gábor.
Mészáros János, a Magyar Karate-szakszövetség elnöke felidézte, hogy a karatét kezdetben a tiltás jellemezte, majd a tűrésen keresztül jutott el a támogatásig. 1972-ben Galla Ferenc tanszékvezető segítségével tanította a TF-en Mészáros Attila a kyokushin karatét Furkó Kálmánnak és társainak, akkortájt kezdte egy másik stílus, a shotokan népszerűsítését Magyarországon Antal János karatemester. Onnantól vált a karate legális sporttevékenységgé idehaza, amelynek legkiválóbb művelői világ- és Európa-bajnoki érmek tömkelegét szerezték.
Az elmúlt fél évszázadot áttekintve szólt arról, hogy kezdetben a cselgáncsszövetségen belül, szakbizottságként működtek, majd harcművészeti össz-szövetségként, s 1994-ben jött létre az önálló Magyar Karate Szakszövetség Popper György, majd Mészáros János elnökletével.
(MTI)
