Újraosztott Aranylabda, 7. rész: Gianluigi Buffon, aki a hűséget választotta a dicsőség helyett

A Parma 1995. november 19-én megállította a félelmetes csapattal felálló AC Milant. A meglepő 0–0-s döntetlen alkalmával a kapuban a 17 évesen és 295 naposan debütáló Gianluigi Buffon állt. A 12 éves koráig középpályásposzton játszó olasz srác az 1990-es világbajnokságon figyelt fel Thomas N’Konóra. A kameruni válogatott kapusa olyan nagy hatással volt rá, hogy ő is inkább a lövések megállítását választotta az előkészítésük helyett. Néhány idény elteltével már a brazil Ronaldo büntetőjét védte ki az Internazionale ellen. Ünneplés közben felhúzta a mezét, ami alatt egy Superman-logós pólót viselt. Innen a Superman becenév, amely egész pályafutása során elkísérte.

Negyedik idényében UEFA-kupát és Olasz Kupát nyert a Parmával, majd a Juventus 2001-ben – kapusért akkoriban rekordösszegnek számító – 52 millió euróért szerződtette. A többi – ahogy mondani szokták – már történelem. Az olasz mindmáig a futballtörténelem legdrágább kapusigazolásai között szerepel, a rekordját később Kepa Arrizabalaga és Alisson Becker is megdöntötte. „A Juve nagyon nagy csapat, biztos vagyok benne, hogy együtt sok trófeát fogunk nyerni” – mondta az átigazolásakor Buffon. S milyen igaza lett!

A 2000-es Európa-bajnokságot sérülés miatt kihagyó kapusnak a 2002-es világbajnokság és a 2004-es kontinenstorna sem hozott maradandó sikert, 2006-ban viszont világbajnoki trófeához segítette Olaszországot. A tornán hét mérkőzésen 690 percet töltött a pályán, és mindössze két gólt kapott. A világbajnoki címet azonban beárnyékolta a Calciopoli-botrány, amely miatt a Juventust visszasorolták a Serie B-be. Buffon úgy döntött, hogy a másodosztályban is marad a torinóiaknál. Olyan játékosokkal vállalta a folytatást, mint Pavel Nedved, David Trezeguet és Alessandro Del Piero. Mindannyian lemondtak az azonnali sikerek lehetőségéről, hogy segítsenek talpra állítani az „Öreg Hölgyet”, és visszajuttassák oda, ahová szerintük tartozott.

Ez a néhány mondat talán mindennél többet elárul Buffon jelleméről.

 „Egy üres szavakkal elárasztott világban lehetőséget láttam arra, hogy leckét adjak hűségből. Ám ezt a leckét csak úgy lehetett megtanítani, ha feláldoztam valami fontosat. Lemondtam az Aranylabdáról, és maradtam, hogy segítsek a Juvénak újra felemelkedni. Ez üzenet volt minden futballrajongó gyereknek: az értékek fontosabbak, mint a személyes dicsőség. Ha másképp döntök, sok minden másképp alakult volna. De abban a pillanatban biztos voltam benne, hogy ha jól teljesítek és nagylelkűen állok másokhoz, az élet majd mindent visszaad. Az, hogy most itt vagyok, a sok évvel ezelőtt meghozott döntésemnek köszönhető” – fogalmazott akkor. Az Aranylabdáról valóban lemaradt: a 2006-os szavazáson klub- és válogatott csapattársa, Fabio Cannavaro előzte meg. Ám Lev Jasin 1963-as győzelme óta egyetlen kapus sem került ilyen közel a díjhoz.

A Juventus rögtön visszajutott az élvonalba, ahol sorozatban hét bajnoki címet nyert meg. A torinóiak ikonjává váló Buffon olasz rekordot jelentő tízszeres bajnoknak mondhatja magát. 2016 tavaszán újabb rekordot állított fel: 974 percen keresztül nem kapott gólt a Serie A-ban. Saját, utánozhatatlan stílusában ünnepelte meg ezt a bravúrt – levelet írt a kapujának: „Több mint huszonöt éve fogadalmat tettem: megesküdtem, hogy megvédelek. Gondoskodom rólad. Pajzs leszek minden ellenséged ellen. Mindig a jólétedre gondoltam, azt a sajátom elé helyeztem. Tizenkét éves voltam, amikor »hátat fordítottam neked«. És ez addig így lesz, amíg a lábam, a fejem és a szívem engedi.”  

Buffonnak egyetlen nagy álma maradt: a Bajnokok Ligája megnyerése. „Az Aranylabda elnyerése nagy öröm lenne, de ez messze nem ér fel a Bajnokok Ligája trófeájához” – vélte. A hőn áhított serleget azonban nem emelhette a magasba. 2003-ban a Milan, 2015-ben a Barcelona jelentette a végállomást a döntőben, a harmadik és egyben utolsó esélyét a Real Madrid vette el 2017-ben. 

Ebben az évben nem várt helyről kapott támogatást az Aranylabda-szavazás előtt. Gerard Piqué, a Barcelona védője nyilvánosan kampányolt az olasz kapus mellett: „Amennyiben az idényben elhódított trófeákat nézzük, jó lenne, ha Buffon kapná meg az Aranylabdát. Megnyerte a scudettót, a Coppa Italiát, de megérdemelné a pályafutása, a mostani idénye miatt, valamint azért is, mert nagyszerű lenne látni, hogy Jasin után ismét egy kapus veheti át a díjat. A Juve évek óta remekül teljesít, mert olyan kiváló játékosai vannak, mint Gigi Buffon, akit nagyon motivál, hogy először nyerje meg ezt a trófeát, és Dani Alves, aki egykor csapattársam volt a Barcelonában. Kétségtelenül Európa egyik legnagyobb klubja. Védekezésben a legerősebb, ahogyan azt a velünk vívott két mérkőzésen is bizonyította, amikor nem sikerült gólt szereznünk.” 

Ám a BL-kudarc után az Aranylabda sem jött össze Buffonnak, ezúttal még a dobogóról is lemaradt. Az 1956-ban alapított díj történetében 75 kapust összesen 175 alkalommal jelöltek, ami a 2259 jelölés mindössze 0.08 százaléka. Ez jól mutatja, milyen nehéz helyzetben vannak a poszt képviselői az egyéni elismerésért folyó versenyben. Buffon az Aranylabda történetének legtöbbször jelölt kapusa lett: 11-szer fért fel a szűkített listára. Ez a nyolcadik minden játékost tekintve, és a legmagasabb szám a kapusok közül. A 2017-es negyedik helye után két évvel különdíjat alapítottak a poszt legjobbjainak: ekkor adták át először a Jasin-trófeát.

Az olasz kapus 2018-ban, a Juventus történetének második legtöbb hivatalos mérkőzésével, 685 fellépéssel a háta mögött intett búcsút a klubnak. Távozásakor így fogalmazott: „Úgy gondolom, azt, hogy negyvenévesen is még itt vagyok és ilyen szinten teljesítek, a Juventusnak köszönhetem, amelynek munkához való hozzáállása teljesen eltér a világ többi klubjáétól. Ezt a filozófiát magamévá tettem, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben, a futball utáni életemben is alkalmazni fogom, hiszen ez az egyetlen módszer, amit ismerek, hogy eredményeket érjek el: kemény melóval, a határaim feszegetésével és teljes odaadással. A trófeákon kívül ez a legnagyobb ajándék, amit a Juventustól kaptam, és ezért örökké hálás leszek.”  

Andrea Agnelli, a Juventus akkori elnöke így búcsúzott a klublegendától: „A Juventus múzeumában található számos trófea körülbelül harminc százalékán szerepel a neved.”  

Buffon a válogatottól 2018-ban, a klubfutballtól 2023-ban köszönt el. Mind a Serie A-ban, mind az olasz válogatottban ő tartja a legtöbb kapott gól nélküli mérkőzés rekordját. Emellett az olasz nemzeti együttes történetének legtöbb válogatottságig jutó játékosa (176). „Jó móka, amikor az emberek már a temetésedet szervezik, te pedig bebizonyítod, hogy tévedtek. Azért élek, hogy visszavonják meggondolatlan szavaikat” – fogalmazott egyszer. 

Pályafutása egészét tekintve kijelenthető, rácáfolt a kétkedőkre, és méltán nevezhető a futballtörténelem egyik legjobb kapusának. Még BL-trófea és Aranylabda nélkül is.

2017-ben Cristiano Ronaldo beérte Lionel Messit, és megnyerte ötödik Aranylabdáját. Az idény során a La Liga aranyát, a spanyol Szuperkupát, a Bajnokok Ligája-trófeát és az európai Szuperkupát is elhódító portugál minden sorozatot figyelembe véve 46 mérkőzésen 42 gólt és 12 gólpasszt jegyzett.   A Real Madrid címet védett a BL-ben, ebben pedig óriási szerepe volt Cristiano Ronaldónak, aki a Bayern München elleni negyeddöntős párharc első mérkőzésén két, a visszavágón három gólt szerzett. Majd triplázott az Atlético Madrid elleni elődöntő első felvonásán, míg a Juventus elleni döntőben kétszer talált be Gianluigi Buffon kapujába.

A 2017-ES ARANYLABDA-SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYE 
1. Cristiano Ronaldo (portugál) Real Madrid 946 pont
2. Lionel Messi (argentin) Barcelona 670 pont
3. Neymar (brazil) Barcelona 361 pont
4. Gianluigi Buffon (olasz) Juventus 221 pont
5. Luka Modric (horvát) Real Madrid 84 pont

 (A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. november 7-i lapszámában jelent meg.)