Az elmúlt időszakban a különböző országok olimpiai bizottságai és sportági szervezetei sorra foglalnak állást a kérdésben, hogy az ukrajnai háború nyomán rész vehessenek-e az orosz és a fehérorosz sportolók a jövő évi párizsi olimpia kvalifikációs versenyein, illetve az ötkarikás játékokon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kedden azt javasolta, hogy semlegesként – nemzeti szimbólumaik használata és himnuszuk lejátszása nélkül – térhessenek vissza a nemzetközi versenyekre, a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) rendkívüli kongresszusa pedig már március 10-én úgy határozott: visszaengedi a két ország vívóit. Erre válaszul született meg az ukrán szövetség bojkottról szóló döntése.
„Az orosz és a fehérorosz vívók, akik részt vesznek ezeken a versenyeken, többnyire katonák. Aktív, szerződéses szolgálatban állnak, besorozva az orosz seregbe. Hogy várhatnánk el egy ukrántól a versenyen, hogy minden agresszió nélkül menjen fel a pástra, hogy egy orosz katonával vívjon és kezet nyújtson neki az asszó után? Ez egy lehetetlen forgatókönyv” – szögezte le Mihajlo Illjasev, az ukrán szövetség elnöke, aki hozzátette: közös mérkőzés esetén az ukrán vívók kötelezve lennének a kézfogásra a vívás szabályai és hagyományai alapján.
„Eltérően például a tenisztől, ahol ennek nincsenek következményei, vívásban fekete lappal és kizárással büntetik, ha valaki nem ráz kezet ellenfelével” – így Illjasev.
Az olimpiai részvételre esélyes 20 éves tőröző, Olha Szopit teljesen helytelennek nevezte a NOB javaslatát.
„Mi, sportolók mindent megteszünk a visszavonásáért. Undorodom már a gondolattól is, hogy azok ellen versenyezzek, akik ölik a népünket és megszállták a földünket. A vívás a becsület sportja, kötelezve lennék tisztelegni riválisom előtt és kezet fogni vele még akkor is, ha nem akarom ezt” – fogalmazott.
A háború során 343 sportlétesítményt pusztítottak el Ukrajnában, ezzel mintegy 140 ezer fiatal sportoló maradt edzéslehetőség nélkül. A korábbi Európa-bajnoki bronzérmes tőröző, a jelenleg edzőként dolgozó Olga Lelejko hangsúlyozta: az edzéseket folytatják és olyan versenyeket keresnek, ahol nem indulnak oroszok. Darja Varfolomejeva pedig a közösségi oldalán osztott meg videót arról, hogy múlt hétvégén a párbajtőrözők nankingi világkupa-versenyének helyszínén a szervezők megakadályozták, hogy társaival egy fotót készítsenek egy olyan molinóval, amelyen a háborúban elhunyt több mint 250 ukrán sportolóról és edzőről emlékeztek volna meg.
„Oroszország megsérti az olimpiai mozgalom összes értékét, a FIE pedig fenyegetésekkel, korlátozásokkal és az elhallgattatásunkkal próbálja leplezni az igazságot. Miben különbözik ez az orosz politikai stratégiától?” – tette fel a kérdést Varfolomejeva.
A FIE március 10-i döntése ellen nem csupán az ukrán sportolók és az ország szövetsége tiltakozik. A hét elején 318, a többi között európai, amerikai és japán versenyző közös nyilatkozatban „katasztrofális hibaként” jellemezte azt, hogy a FIE fontolóra vette az ukrajnai háború miatt kizárt sportolók újbóli integrálását a nemzetközi sportéletbe.
