Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 3. rész, Papp László
3. PAPP LÁSZLÓ
1948. augusztus 13., London
(Az ökölvívás középsúlyú döntője)
Lapunk a második világháború utáni első olimpián így tudósított Papp László középsúlyú (akkor 73 kg) döntőjéről, amelyet az angol, azaz hazai ringben bokszoló Johnny Wright ellen vívott: „Papp szilárdan állt a lábán, nem hagyta magát az első csengetéstől az utolsóig. Nem érdekelte, ha kapott egy-egy ütést, állandóan jobbal-ballal verte ellenfelét, végül népszerű, kétségbevonhatatlan győzelmet aratott…”
Papp László négy, majd nyolc év múlva is olimpiát nyert, ezzel első ökölvívóként sikerült az olimpiákon tripláznia.
Londoni győzelme után Papp fáradtan így nyilatkozott: „Juj, de »kivoltam«! Annyit ütöttem, hogy már az első menet végén fáradtabb voltam, mint az angol. A második menetben aztán kicsit pihentem, hogy a harmadikat jobban bírjam. Gondoltam a pontozásra is. Sokszor azt éreztem, olyan gyenge vagyok, hogy az angol kifúj a szorítóból.”
De nem fújta ki…
A sorozat korábbi részei:
2. rész: Csik Ferenc
1. rész: Hajós Alfréd
Münchennel pályázik Németország az olimpiarendezésre
Berlin nem rendez olimpiát, visszalépett a pályázattól
