Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 23. rész: férfi rövid pályás gyorskorcsolyaváltó
23. FÉRFI RÖVID PÁLYÁS GYORSKORCSOLYAVÁLTÓ
2018. február 22., Pjongcsang
(a férfiváltó döntője)
A Nemzeti Sport így tudósított a 2018-as pjongcsangi olimpán az első magyar téli aranyérem megszületéséről:
„Azok után, hogy Burján Csaba elszállt az ezerötszáz első körében, hogy Knoch Viktor ötszázon nem járt szerencsével, hogy Liu Shaoang mindhárom távon a kizárás sorsára jutott, s hogy bár Liu Shaolin Sándor minden számban közel járt az éremhez, mégsem állhatott dobogón – nos, mindezek után ezek a fiúk hatalmasat mentek a kangnangi jégcsarnokban. De milyen rossz ez a jelző, mennyire nem adja vissza, mit is csináltak valójában a pjongcsangi olimpia döntőjében… Nyertek. Nyertek! És így az igazi: NYERTEK!”
A Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba, Knoch Viktor összeállítású csapat a magyar olimpiatörténet egyik legnagyobb és legváratlanabb sikerét aratta, még akkor is, ha a világversenyeken már kiderült, ott vannak a legjobbak között.
A pjongcsangi siker után Knoch Viktor így nyilatkozott a Nemzeti Sportnak:
„Láttam, hogy Ádó leszedi a kínait, az, mondjuk, egy kicsit meredek volt, de aztán Sanyi úgy ment el a kanadai mellett, mintha szembejött volna vele. Amikor ez az előzés megtörtént, tudtam, ha nem esik el, miénk az aranyérem!”
A sorozat további részei:
22. rész: Kozák Danuta
21. rész: Hosszú Katinka
20. rész: Gyurta Dániel
19. rész: férfi vízilabda-válogatott
18. rész: Kovács Katalin, Janics Natasa
17. rész: Kovács Ágnes
16. rész: Czene Attila
15. rész: női kajak négyes (1992)
14. rész: Kovács Antal
13. rész: Repka Attila
12. rész: férfi kardcsapat
11. rész: Martinek János
10. rész: Egerszegi Krisztina
9. rész: Darnyi Tamás
8. rész: Magyar Zoltán
7. rész: Németh Miklós
6. rész: Balczó András
5. rész: Kozma István
4. rész: vízilabda-válogatott
3. rész: Papp László
2. rész: Csik Ferenc
1. rész: Hajós Alfréd
