„Minden idők legjobb EOC-közgyűlését rendezték Budapesten” – Szpirosz Kapralosz elnök az NS-nek

„MINDENKI ELÉGEDETTEN TÁVOZOTT MAGYARORSZÁGRÓL”

– Tavaly Frankfurtban született meg a döntés arról, hogy Budapest rendezheti meg az Európai Olimpiai Bizottságok 55. közgyűlését. Most, az eseményt követően elégedett a végeredménnyel?
– A közgyűlés lezárása óta gyakorlatilag folyamatosan gratulációkat kapok. Sokan személyesen is elmondták, hogy ez volt minden idők legjobb EOC-közgyűlése. Többen még a tavalyi frankfurti eseménynél is jobbnak tartották, pedig az is rendkívül jelentős volt az elnökválasztási kampány miatt.Tudtuk, hogy Magyarország magas színvonalon rendezi meg az eseményt, hiszen sportnemzetről beszélünk. Ugyanakkor volt valami plusz is ebben a rendezvényben. A negyvenkilenc európai nemzeti olimpiai bizottságból negyvennyolc képviseltette magát, jelen volt hét nemzetközi és húsz európai sportszövetség, az Európai Unió képviselői, valamint olyan szervezetek is, mint a WADA vagy a fair play mozgalom. Különleges jelentőséget adott a közgyűlésnek, hogy részt vett rajta Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Ez volt az első EOC-közgyűlés, amelyen már ebben a minőségében vett részt.

„ERŐS JELZÉS VOLT A MAGYAR ÁLLAM RÉSZÉRŐL”

– Mennyire volt fontos az Ön számára a magyar politikai és sportvezetők jelenléte?
– Rendkívül fontos. Nemcsak Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Fábián László főtitkár vett részt aktívan a munkában, hanem nagy köszönettel tartozunk Fürjes Balázsnak, a NOB magyar tagjának is. Azt is nagyra értékeltük, hogy jelen volt Budapest főpolgármestere, a sportért felelős belügyminiszter, később pedig találkoztunk a miniszterelnökkel is. Egyeztettünk az építési és közlekedési miniszterrel, aki rendkívül tájékozott Budapest fejlesztési terveit illetően, valamint személyesen beszéltem a sportért felelős államtitkárral is. Mindez azt mutatta, hogy Magyarország komolyan veszi a sportot és a sportdiplomáciát. A gálavacsora pedig valóban kiemelkedő pillanatokat hozott. 

„A 2031-ES EURÓPAI JÁTÉKOK NAGYON ÉRDEKES LEHETŐSÉGET JELENTHETNEK”

– Magyarország régóta dédelgetett célja egy nyári olimpia megrendezése. Milyen benyomásokat szerzett arról, hogyan viszonyulnak ehhez a magyar döntéshozók?
– A részletekről nem szeretnék beszélni, de azt elmondhatom, hogy komoly érdeklődést tapasztaltam, amikor felvetettem a 2031-es Európai Játékok megrendezésének lehetőségét. Ez az esemény mindig a nyári olimpia előtti évben zajlik, és számos sportágban kvalifikációs lehetőséget biztosít az ötkarikás játékokra. Egy rendező ország számára ez jelentős előnyt jelenthet. Budapest különösen érdekes helyszín lehet, hiszen rendelkezik minden szükséges infrastruktúrával, ráadásul a legtöbb nagyvárosnál jóval költséghatékonyabban képes világversenyeket rendezni. Elég csak az elmúlt hetekre gondolni: itt rendezték a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét, a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét, rendszeresek a motorsport- és autósport-események, a kongresszussal egy időben zajlott az öttusa-világkupa, volt és jön a vizes világbajnokság Budapestre és szeptemberben érkezik az Atlétikai Világdöntő is. Ez azért elég meggyőző.

„A NOB ÉS A KONTINENTÁLIS SZERVEZETEK EGYMÁS PARTNEREI”

– Korábban gyakran lehetett érzékelni bizonyos feszültséget, vagy hangsúlyeltolódást a NOB és a kontinentális olimpiai szervezetek között. Ma inkább az erős együttműködés jeleit érzékeljük. Ön hogyan értékeli ezt a kapcsolatot?
– A legjobb eredmények mindig együttműködésből születnek. A NOB elnöke kijelöli az irányokat, és Budapesten is világosan beszélt arról, hogy meg kell őrizni a sport autonómiáját, miközben az olimpiai programnak folyamatosan fejlődnie kell. A világ állandóan változik. Ami száz évvel ezelőtt működött, az ma már nem feltétlenül lehet sikeres. A mi feladatunk, hogy segítsük ezt az alkalmazkodást, és adott esetben olyan újításokat próbáljunk ki, vagy teszteljünk, amelyeket túl kockázatos lenne először az olimpián bevezetni. Ebben fontos szerepe van az ANOC-nak is, a nemzeti olimpiai bizottságokat összefogó világszövetségnek is, amely 206 nemzeti olimpiai bizottság munkáját koordinálja. A kisebb országoknak sokat jelenthetnek azok a tapasztalatok és jó gyakorlatok, amelyek máshol már beváltak.

„NEM PÉNZDÍJAKAT KELL OSZTANI, HANEM SPORTOLÓKAT TÁMOGATNI”

– Számos kérdésben egyértelmű irányt kezd kijelölni a NOB, ugyanakkor az olimpiai mozgalom egyik legnagyobb vitája jelenleg az olimpiai pénzdíjak kérdése. Egyetért Kirsty Coventry ezt ellenző álláspontjával?
– Igen. Úgy gondolom, a NOB-nak nem pénzdíjakat kellene fizetnie az olimpiai bajnokoknak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Szolidaritási Programon keresztül mintegy 650 millió dollárt fordít sportolók támogatására, utánpótlás-nevelésre, sportfejlesztésre és edzőképzésre. Ez sokkal szélesebb körben fejti ki hatását, mint néhány kiemelkedő eredmény külön jutalmazása. Az olimpiai érmeseket a legtöbb országban a kormányok és a nemzeti olimpiai bizottságok egyébként is jelentős támogatásban részesítik.

„A LEGFONTOSABB KÉRDÉS: MI TÖRTÉNIK A SPORTOLÓK PÁLYAFUTÁSA UTÁN?”

– Ön szerint mi az a terület, amelyre a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani?
– A sportolói pályafutás utáni élet támogatása. Az olimpiai bajnokok és érmesek csak nagyon kis részét jelentik a sportolói közösségnek. Sokkal többen vannak azok, akik hosszú éveken át dolgoznak, versenyeznek, de nem állhatnak fel a dobogóra. Nekünk rájuk is gondolnunk kell, és ki kell dolgoznunk olyan jó gyakorlatokat, amelyek tagszövetségektől függetelnül átvehetőek. Segítenünk kell a volt olimpikonokat abban, hogy sportkarrierjük lezárása után munkát találjanak, beilleszkedjenek a civil életbe, és kamatoztatni tudják mindazt, amit a sportban megtanultak.Valójában valamennyien példaképek. 

„AZ EOC-NÁL TELJES A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG, DE NEM AVATKOZHATUNK A SZÖVETSÉGEK DÖNTÉSEIBE”

– Ha már a jó gyakorlatokról beszélünk: a közelmúltban a vízilabda Bajnokok Ligája kapcsán komoly visszhangot váltott ki, hogy Euroepan Aquatics, az Európai Vizes Sportok szövetsége döntése értelmében a férfi győztes csapat, a Barceloneta 125 ezer eurós pénzdíjat kapott, míg a női BL-t megnyerő Olympiakosz mindössze 20 ezer eurót. Egy olyan szervezetnek, mint az Európai Olimpiai Bizottságok, lehet szerepe az ilyen különbségek csökkentésében?
– Először is szeretném kiemelni, hogy az EOC eseményein teljes a nemek közötti egyenlőség. Sőt, az isztambuli Európai Játékokon először fordul majd elő, hogy több női sportoló vesz részt, mint férfi. Erre rendkívül büszkék vagyunk. A végrehajtó bizottságunkban is egyenlő a nők és férfiak aránya, ami szerintem nagyon pozitív hatással volt a szervezet működésére. Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk az egyes sportági szövetségek autonómiáját. Nem avatkozhatunk bele abba, hogy egy adott nemzetközi szövetség miként alakítja a versenyrendszerét vagy a pénzdíjazási struktúráját.

– Vagyis ebben nincs közvetlen eszköze az EOC-nak?
– Nem közvetlenül. Mi elsősorban példát tudunk mutatni a saját eseményeinken keresztül. Azt gondolom azonban, hogy az olimpiai mozgalom egészében egyértelmű tendencia a nemek közötti egyenlőség erősítése, és ezen az úton tovább kell haladnunk.