Öttusa-vk-döntő: A legnagyobb küzdelmeket nem mindig díjazzák éremmel – Guzi Blanka

„Te vagy Guzi Blanka” – mintha csak a téren focizó srácokat hallanánk, amint játék közben átszellemülve Lionel Messinek, Cristiano Ronaldónak vagy újabban akár Szoboszlai Dominiknak képzelik magukat a kis világukban, úgy szaladt el mellettünk két tízéves forma kislány a BOK-csarnokban kialakított futópályán, amikor egyikőjük ekképp szólította meg a társát. Ő pedig válaszul talán a saját példaképét idézte meg, és ruházta fel vele a barátnőjét – ám addigra már messze jártak. Történt mindez az öttusa-világkupadöntő záró napján, vasárnap, amikor már mindkét döntő véget ért.
A szóban forgó lányok többedmagukkal szurkoltak a mieinknek a vk-döntőn, és elképzelhető, hogy a két héttel ezelőtti vk-versenyre is kijöttek – ha igen, akkor élő egyenesben láthatták többek között a DVTK kiválóságának újabb győzelmét. Remek magyar versenyzésből vasárnap sem volt hiány – a fináléban három magyarért lehetett szorítani, a női döntő kombinált számában Guzi Blanka négy helyet javítva a negyedik, Erdős Rita hét helyet előrelépve a hetedik, a férfidöntőben Szép Balázs hatot előzve a tizedik lett.
„Aki ismer, tudja, nekem különleges szám a négyes – fogalmazott az igazi Guzi Blanka, aki a párizsi olimpián negyedik lett, emellett egyéniben kétszeres világbajnoki ezüstérmes. Idén három vk-versenyből kettőt, a kairóit és a budapestit megnyerte, Pazardzsikban második lett. – A legnagyobb küzdelmeket nem mindig díjazzák éremmel. Továbbra is szem előtt vannak a céljaim, az odavezető úton pedig lesznek negyedik, vagy hasonló helyezések. Nagyon értékes nap volt, szenvedtem a számok között, a számok alatt, talán a hőmérséklet miatt szédüléssel küzdöttem folyamatosan, de az ilyen küzdelmekből lehet meríteni erőt a jobb és a rosszabb napokon is. Kelleni fog egy kis pihenő, mostanra már éreztem, hogy kezdenek fogyni a tartalékaim, de egyáltalán nem eresztettem le teljesen. Hamarosan leülünk, megbeszéljük, mire van szüksége a szervezetemnek a maradék versenyekre, de erőt ad a stabilitásom, jó lesz a folytatás is!”
Az akadálypályán két nagy mentése is volt Guzinak, a billenő létráknál leugorva egy pillanatra térdre rogyott, közel volt, hogy lecsússzon a lába az érkező platformról, ami ismétlést ért volna, illetve a „climbing holds” nevű akadálynál, a mászófogásnál is majdnem lecsúszott a keze egy ponton.
„Örülök, hogy a kisebb dekoncentráció, illetve erőtlenség mellett is volt annyi lélekjelenlétem, hogy nem estem ki a ritmusból. Ezek teszik igazán értékessé az ilyen futamokat, hogy téthelyzetben is kézben tartottam a kontrollt.”
Első hely, második hely, első hely, negyedik hely – csak hogy számszerűsítsük a kiegyensúlyozottságát az idei vk-sorozatban. Megkérdeztük tőle, létezhet-e ennél erősebb eredménysor a főversenyek, az augusztusi Európa-bajnokság és a világbajnokság előtt. „Az itteni pódiummal lehetett volna! – jegyezte meg derűvel. – De az én kedvemet az ilyen apróságok nem szegik. Magamhoz mérem, mit sikerül egy napból kihoznom, az adott helyezés pedig másoktól is függ. Elégedett vagyok, ezt a stabilitást szerettük volna elérni néhány éve, most pedig élvezem, hogy megélhetem.”
A vb-bronzérmes Erdős Rita úgy érezte, az elődöntőhöz képest sokat javított a kombinált számban, egyenletesen ment végig, jól osztotta be az erejét még úgy is, hogy a fináléban fáradtabbnak érezte magát. Emellett úszásban is erősödött, ismét megdöntötte a legjobbját 100 méteren.

„Összességében nagyon örülök a hetedik helynek. Bár sajnálom, hogy a dobogós helyezés egyelőre még nem jött össze idén, de bízom benne, hogy az Eb-n és a vb-n sikerül a legjobb hatban végeznem. Verseny közben rosszabb volt visszafutni a kinti melegről bentre, engem ez jobban megviselt, mint fordítva. Motivált vagyok a főversenyek előtt, érzékelem az előrelépést az összes számban, de azt is tudom, hogy mindegyikben van még mit javítanom. De ez szintén jó érzéssel tölt el, hiszen ez a dolgunk, egyre jobbnak és jobbnak lenni. Van még bennem tartalék, és meg is szeretném mutatni.”
Szép Balázs megjegyezte, ha nincs a rontása az akadálypályán, az első háromban is benne lehetett volna, de nagyon örül, hogy a laser runban, a legerősebb számában kijött neki a lépés.
„Az OCR-en kívül majdnem a legjobbamat hoztam, de az új öttusában egy kicsi hiba sem fér bele. Nem érzem, hogy kockáztattam volna a majomlétránál, edzésen már nagyon sokszor megcsináltam, versenyen is, bár tény, hogy mindkét esetben régen találkoztam ezzel az elemmel. Így alakult, a többivel elégedett vagyok, alapvetően élveztem ezt a napot.”
A Nemzeti Sportrádió felidézte, hogy Szép ugyanúgy tizedik lett, mint a párizsi olimpián (Guzi Blanka esetében is megállja a helyét a párhuzam), ezzel kapcsolatban pedig megkérdezte tőle: az olimpiai ciklus felénél járva érzi-e, hogy visszatért-e arra a szintre, ahol a sportági változtatások előtt járt. „Erre a párhuzamra nem is gondoltam, az biztos, hogy eddig nem úgy alakult az idény, ahogyan szerettem volna, volt egy kisebb vállsérülésem is, de most azt érzem, a pályám felfelé ível. Tavaly sem sikerült túl jól a vk-sorozat, a világversenyek viszont igen, úgyhogy nagyon bizakodó vagyok. Most következik néhány nap pihenő, de ez kelleni is fog. Hamarosan egyhetes edzőtáborba megyek Párizsba, utána pedig itthon készülök a világversenyekre.”











