Közel állt a továbbjutáshoz a Honvéd, végül azonban a Sturm nyert

Jobban már nem is kezdődhetett volna a mérkőzés a Honvéd számára: azok után, hogy Pölöskei Gábor fiai valósággal nekiugrottak az osztrák csapatnak, és alig 8 perc játék után Szmiljanics fejesével sikerült is megszerezni a vezetést.

A gyorsan bekapott gól nagyon megfogta az osztrákokat, akik az első félórában ugyan valamivel többet birtokolták a labdát, de távoli lövéseken kívül nem veszélyeztették a magyar kaput. Ezek sem voltak amúgy gólszerzési lehetőségek, Rabóczki Balázsnak nem kellett munkába állnia.

A félidő utolsó negyedórájában az igazi érdekességek a pályán kívül, az osztrák szurkolók ugyanis a rájuk vigyázó biztonsági őrökkel csaptak össze, miután néhány görögtüzet a pályára hajítottak.

A bunyó legnagyobb vesztese egyébként maga a Bozsik-stadion: a vendégszektorban jelentős mennyiségű széket felfeszítettek az osztrák vandálok, akiket a szünetben a biztonságiak szépen kizavartak a lelátóról, így garantálva, hogy a második 45 perc már nyugodt légkörben teljen.

Ez persze csak az elméleti feltételezés volt, a gyakorlat azonban ehelyett óriási Sturm rohamokat hozott, szóval egyetlen percig sem volt szó nyugalomról.

A graziak elképesztő nyomás alá helyezték ugyanis a Honvéd kapuját, sorra alakították ki a helyzeteket, miközben a magyarok alig birtokolták a labdát és szinte alig jártak az osztrák térfélen.

Hogy érzékeltessük az osztrák nyomást: a Honvéd az első 45 perc alatt lőtt 5 szögletet, a Sturm a második félidő első 25 percében kilencet.

A kilenc szöglet és a heves támadások eredményeként aztán a 72. percben sikerült a Sturmnak az egyenlítés, Bleicher talált két lépésről a magyar kapuba. A Honvéd kitámadott, hiszen hátrányba került, ám ahogy az ilyenkor lenni szokott, a Sturm az első klasszikus kontratámadását gólra váltotta: a veterán Haas volt eredményes.

Ezzel a Honvédnak már gyakorlatilag nem maradt valós esélye a továbbjutásra, mivel alig 11 perc alatt kellett volna két gólt szerezni ehhez. És ugyan voltak gólszerzési lehetőségek az utolsó percben a Honvéd előtt, ezeket végül nem sikerült kihasználni, így a kispestiek kiestek.

A búcsú miatt Pölöskei Gábor csapata csak magát okolhatja, hiszen a Sturm nem játszott igazán jól, és a kétszer kilencven perces párharc egészét figyelembe véve, mindössze a második félidő elején játszott ellenfelénél jobban.