Olybá tűnik, hogy az FTC-nek sikerült megint egy karakteres edzőt szerződtetnie.
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy hogyan tud a Fradi pillanatok alatt külföldi szakembert leakasztani a fogasról és megfizetni, míg az MLSZ több havi munkával nem tudta megoldani ugyanezt a problémát.
Kubatov Gábor feltehetőleg azt az utat követte edzőválasztásnál, amit a Vidi követ és amit az MLSZ nem követ.
Kubatov az új edzőnek világosan felvázolta a Fradi stílust, amit le kell oktatnia. Ezután Dollnak nem esett nehezére, hogy elmondja vízióját. Azt a víziót, amit nagy vonalakban már lefektettek elődeink a kultúrateremtők, évtizedekkel ezelőtt.
Így esett, hogy Doll a magyar szokásoktól eltérően egyértelműen felvázolta a Fradi jövőbeli játékát. Ettől a pillanattól kezdődően biztosította a számon kérhetőségét mind a vezetők, mint a szurkolók, mind az újságírók részéről.
A dolognak pontosan így kéne működnie az egész magyar labdarúgó társadalomban. Az őszinteséggel, a nyilvánosság komolyan vételével, a mellébeszélés kiiktatásával kéne beszélni a nyilatkozóknak az aktuális kérdésekről.
NézzükThomas Doll:szakmai elképzelését.
Én támadófutballt akarok játszatni a Ferencvárossal, de a védelmet is stabilizálnunk kell, mert a csapat túl sok gólt kapott. Az én elképzelésem az, hogy a labdavesztés után azonnal, már az ellenfél térfelén vissza fogunk támadni, így ugyanis kevesebbet kell majd hátrafelé futnunk. A labdavesztés utáni első méterek döntőek, ha gyorsan visszaszerzed a labdát, és nem hagysz időt arra, hogy az ellenfél védelme rendezze a sorait, akkor gyorsan eljuthatsz a kapuig. Ha az ellenfél mélyen a saját kapuja előtt védekezik, akkor a játékosaimnak sokat kell mozogniuk, pozícióváltással kell előnybe kerülniük, minél többször el kell juttatnunk a labdát a tizenhatoson belülre. Persze nem lehet végig támadni, ezért két taktikát kell gyakorolnunk: vagy támadunk és nyomást gyakorlunk az ellenfélre, vagy hátrébb húzódunk, hagyjuk kijjebb húzódni az ellenfelet, a labdaszerzés után ritmust váltunk, és öt-hét másodperc alatt levezetünk egy kontratámadást. Az biztos, hogy a játékosoknak sokat kell majd futniuk.
Doll még egy edzést sem tartott, mégis tudjuk, mit akar megvalósítani csapatánál.
Ex szövetségi kapitányunk 3 évig volt pozícióban, és a mai napig nem tudtuk meg, hogy tulajdonképpen mit akart játszani válogatottunk.
Nyilatkozataikor rendszeresen egyéni hibákról beszélt.
A konkrét újságírói kérdésre semmitmondó kliséket sütött el.
Ha még konkrétabb volt a kérdés, akkor a válasz az volt, ez maradjon a mi belső ügyünk.
Miközben - állítólag - válogatott csapatunk játékban előre lépett.
Mihez képest?
Hiszen nem tudtuk, nem tudjuk azóta sem a kiinduló pontot, sem a végcélt.
Nos!
A szakmai vitakultúra ma Magyarországon a futballszakmában a NULLÁVAL egyenlő.
A problémákat meg sem nevezzük, hanem név nélkül a szőnyeg alá seperjük. Klisék, lózungok, kábító injekciók és mellébeszélés megy minden szinten.
Ha vitakultúra, mint olyan létezne, akkor ez a bejegyzés meg sem született volna.
A külföldi edző ezért is kell a magyar fociba, mert felborzolja az állóvizet, megmutatja nekünk, hogy lehet púder nélkül is nyilatkozni, hogyan lehet felelősséget vállalni a munkánk után, hogyan lehet méltósággal viselni még a szerződésbontás is.
Mert a magyar edző ilyenkor azt mondja:
- - - Én mindent megtettem a tudásomhoz képest! A lelkiismeretem tiszta.
Míg Moniz azt mondta:
- - - A játékosokat ne bántsátok. Mindenért én vagyok a felelős!
No komment!
