És akkor kitört az első világháború… – Molnár-C. Pál festőművész meccsei az aradi líceumparkban

Az első világháború kitörése véget vetett az aradi diákok aranyéletének, az addig futballmeccsektől hangos líceumparkra is csönd telepedett –beleolvastunk a Battonyán született Molnár-C. Pál festőművész önéletírásába. Cikkünk illusztrációjaként bemutatunk néhányat békési tájképei, valamint az Est-lapokban közzétett sportgrafikái közül. “És akkor kitört az első világháború… – Molnár-C. Pál festőművész meccsei az aradi líceumparkban” bővebben

A végegyházi futball hőse a kézigránátos támadót megfékező rendőr

Jegyinák János rendőr 2015. november 26-án bátran közbevetődve megakadályozta, hogy egy mezőhegyesi férfi kézigránáttal felrobbantsa a feleségét. A Szent György Érdemjellel kitüntetett végegyházi férfi szolgálati idején kívül futballozik és mérkőzést vezet, valamint méhészkedik, horgászik, magyarbiliárdozik és eljár a nagybánhegyesi falusi termálba. 

“A végegyházi futball hőse a kézigránátos támadót megfékező rendőr” bővebben

A költő szezonbérlete – tápai időutazás Juhász Gyula futballemlékei nyomában

 

Családi futballtitkok Juhász Gyula életéből: a költő szegedi szezonbérlete, a szombathelyi vetélytárs ellen buzdító vers és az Európában turnézó Ferencváros kultúrmissziója. A tragikus sorsú szegedi lírikus futballkötődéséről egykori kedves falujában, a „mély és komoly bölcsesség szénaillatától” áthatott Tápén beszélgettünk testvérének unokájával, a Nemzeti Sport szegedi tudósítójával, Thékes István sportújságíróval. “A költő szezonbérlete – tápai időutazás Juhász Gyula futballemlékei nyomában” bővebben

Így neveli a tehetségeket a vajdasági futball Don Boscója

Kevesen hallottak róla, pedig a Vajdaság futballéletének szent helye a hétszáz lelkes Tóthfalu. Immár hatodik éve működik a faluban a Nyers István Akadémia, amelynek vezetője, Utasi Jenő atya töretlenül hisz abban, hogy a futball segít a környékbeli fiataloknak gyökereik ápolásában és céljaik megtalálásában. Helyszíni riport a délvidéki labdarúgás legkülönlegesebb intézményéből. “Így neveli a tehetségeket a vajdasági futball Don Boscója” bővebben

Körkérdés a szerb határ oldalában: az Ásotthalom játékosai a menekültkérdésről


Vidéki közegben talán fokozottan igaz, hogy a futball szerves része a hétköznapok valóságának, elválaszthatatlanul egybefonódik vele. A szerb határ oldalában, Ásotthalmon a labdarúgók is közeli tapasztalatot szereztek a 2015-ös nagy menekülthullám idején a környéken átvonuló tömegekről, az országos figyelem fókuszába került településen a kérdés a futballpálya mellett is forró témát jelentett. “Körkérdés a szerb határ oldalában: az Ásotthalom játékosai a menekültkérdésről” bővebben

Szemtől szemben a pénzről: kulisszatitkok az NB III-as Mórahalmon

Amióta március elején biciklire ültünk, következetesen tartottuk magunkat elhatározásunkhoz, hogy utunk során az országos figyelemtől távol eső, megyei bajnokságokban szereplő csapatok életét igyekszünk bemutatni. Ezúttal kivételt teszünk, mégpedig azért, hogy a  félelmetes kerítésen átkukucskálva kiderítsük, miért emlegetik sok megyei I. osztályú csapatnál erőn felüli áldozatokkal járó szintként, egyúttal az elérhetetlen bőség világaként az NB III-at. “Szemtől szemben a pénzről: kulisszatitkok az NB III-as Mórahalmon” bővebben

Harc a bordatörésig: két falurész derbije az összevarrt Csólyospáloson

Csólyos és Pálos 1945. július 1-jén egyesült Csólyospálos néven. A két egykori pusztából összetoldozott településen ma is szigorúan számon tartják, ki melyik oldalhoz tartozik, az év hagyományos csúcseseményeként a futballpályán csapnak össze a csólyosiak és a pálosiak. Az újkori falurangadók első kiírását a mai polgármester két oldalbordája bánta. “Harc a bordatörésig: két falurész derbije az összevarrt Csólyospáloson” bővebben

Csodálatos kórházi románc a nyakát törő futballista és ápolónője között

Amikor Veiszhab Péter két éve a siófoki strandon fejest ugrott a vízibicikliről a Balatonba, örökre megváltozott az élete. A Bócsa játékosa több nyakcsigolyáját eltörte, kerekesszékbe kényszerült, meccset már csak a pálya széléről láthat. Cserébe viszont kivételes társat kapott a sorstól: egy fájdalmasan szép kórházi szerelem története beteg  és gyógytornásznő között. “Csodálatos kórházi románc a nyakát törő futballista és ápolónője között” bővebben

Aki meccsnapon sohasem kel bal lábbal: Ballabás Erzsike története – olvasói levél

Nem közöltünk eddig vendégcikket a Hátsó füves sorozatban, ezután sem tervezünk. Most azonban egy szép sportemberi (sportasszonyi) történet kedvéért kivételt teszünk. Bár Fülöpszállásról dél felé fordulva és már Soltvadkerten is túljutva nem tudjuk beilleszteni Kunszentmiklóst biciklis országjárásunk állomásai közé, a Bács-Kiskun megyei városkából érkezett olvasói levelet nem akartuk a szemétbe dobni, a hatvanéves Ballabás Erzsike, vagyis Sitkei Lajosné példája annál jóval többet ér.  “Aki meccsnapon sohasem kel bal lábbal: Ballabás Erzsike története – olvasói levél” bővebben

Konok kunok kemény hada

 Fülöpszállás kemény falu. Konok kunok lakják, ahogy az itt élők hirdetik magukról. Nehezen fogadják be az idegent, akit viszont beengednek maguk közé, annak megadják a tiszteletet. Büszkék arra, hogy közülük választották a kiskun kapitányt, és nem felejtik az 1745-ös redemptio emlékét, midőn Mária Terézia jóváhagyásával visszavásárolták a jászkun kerület kiváltságait. “Konok kunok kemény hada” bővebben

A jegyszedőnő esete a bölcskei futballistákkal – az utolsó falusi mozi titkai

 Valamikor több mint háromezer mozi működött országszerte, a falusi filmszínházak közül ma már csupán egy maradt meg, a Tolna megyei Bölcskén. És hogy a 2700 lakosú település nevezetességének mi köze a futballhoz? Például Frigyer Anita személye: a 23 éves nő egyszerre jegyszedő a Rákóczi moziban és sajtófelelős a megyei másodosztályú Bölcskei SE-nél. “A jegyszedőnő esete a bölcskei futballistákkal – az utolsó falusi mozi titkai” bővebben

Két Böde a madocsai királyság trónján

Madocsán a Böde név körülbelül úgy cseng, mint Brazíliában a Pelé. A falu híres futballista szülöttei közül Böde Dániel az edző, Böde István a helyi gólbika. Videoriportunkban a nevezetes testvérpár beszél gyökereiről az országos hírű Sarki kocsmánál, a szintén a településen futballozó Éger László pedig elárulja, itt nem kell könyörögnie a kolbászért. És azt tudták, hogy a Ferencváros hagyománytisztelő csatára falunapon csősznek öltözik?

Futballszerelem a mecseki bányászvilágban

Jócskán ránk esteledett már, mire Taszárról indulva Dombóvár, Mágocs, Bikal, Egyházaskozár és Tófű érintésével bekerekezünk a Mecsek keleti lábánál fekvő valamikori bányásztelepülésre, Szászvárra. Biciklinket meglátva messziről integet és összetéveszthetetlen futballistajárással siet ki kertkapujához Bocz János, a szászvári labdarúgás jeles alakja, az egykori csapatkapitány, csapatvezető, későbbi csapatkrónikás. Hátul, a verandán apró termetű asszony tipeg 74 éves ura után – Bocz Jánosné, vagy ahogy errefelé ismerik, Csiri néni. “Futballszerelem a mecseki bányászvilágban” bővebben

Rohanó évszázadok – beszélgetés Mocsai Tamással a felsőmocsoládi kastélyban

„Mi nem helyszínt biztosítunk, hanem vendégül látunk, hogy a látogató is el tudja felejteni ezt a rohanó századot” – hirdeti honlapján az 1814-ben épült felsőmocsoládi Bánó Mária Kastélyszálló, amelyet az államosítást követő évtizedek után, a kilencvenes években visszavásárolt a család, ma már gyönyörűen felújított állapotban idézi a hajdan virágzó uradalmi központ hangulatát. Anyai ágon a valamikori kastélytulajdonosok leszármazottja Mocsai Tamás, a korábbi 119-szeres magyar válogatott kézilabdázó, a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője, a 390 lakosú Felsőmocsolád polgármestere. Miután kisétálunk vele az immár csapat nélküli futballpályához, a patinás épület főszárnyában kínál minket hellyel. “Rohanó évszázadok – beszélgetés Mocsai Tamással a felsőmocsoládi kastélyban” bővebben