Csehország világbajnok!

Talán fáradtak voltak a fiúk, talán egy kicsit a kelleténél is könnyebb mérkőzésre és ellenfelére számítottak.
Nem úgy a csehek, akik pontosan tisztában voltak egyrészt azzal, hogy milyen taktikával tudnak eredményt elérni Kanada ellen, másrészt ezért képesek voltak minden energiájukat, olykor pedig még annál is többet egy kevéssel a cél érdekében összpontosítani. Az ötödik percben Vaclav Prospal talált be a kanadai kapuba. Jegyezzük meg, szerencsés helyzetből. Egy bal szélről leadott lövés kerülte meg a kanadai kapust, Brodeurt a háta mögött, amely a hosszú oldali kapuvasról vágódott ki, pont a kapu elé.

A lendületből érkező cseh játékosnak így már az üres kapuval szemben öt méterről nem volt nehéz dolga. Hiába lóbálta két kanadai védő a botját és kapaszkodott vissza a juharleveles kapus, nem sok esélyük volt a hárításra.
A második harmad nem hozott sem nagy iramot, sem nagy játékot. A színvonal nem igazán ütötte meg a vb színvonalát, elmaradt az átlagostól. Vagy inkább fogjuk rá: a tét rányomta a bélyegét a mérkőzésre, a játékosok semmilyen fölösleges kockázatot nem vállaltak. Igaz ez elsősorban a kanadaiakra, akik valahogy úgy lehettek vele: eddig minden találkozón ütöttek gólt, a legkevesebbet a középdöntők során az ukránoknak, mégpedig kettőt. Miért most ne találnának be az ellenfél kapujába?

Hát mondjuk azért, mert a csehek remekül védekeztek. Azonnal visszazártak, leszűkítették a területet, nem engedték a kanadaiakat lendületbe jönni. Ha kellett, ellenfelüket megszégyenítő módon ütköztek és tették a palánkra azt, aki szembejött.
Ettől eltekintve viszonylag eseménytelenül telt el a középső játékrész, ám a záró harmadot egy nagyon szép cseh találat vezette fel. Az egész találkozón félelmetes formában játszó, parádés dolgokat művelő, úgy cseleket, mint passzokat mutató, cseh világsztár, Jaromir Jagr indította Rucinszkyt a bal szélen, akik lendületesen betört a kanadai harmadba. Majd védőjével a nyakán félmagas lövést eresztett meg tizenkét méterről. A korong Brodeur bal mamutja mellett-fölött vágódott a kapu bal oldalába.
Eldőlt…
Talán…

Kanada még megpróbálkozik talpra állni, ám ez legtöbbször abban merül ki, hogy ledöntik a talpukról a cseh játékosokat. Nagy a forgalom ekkor a juharlevelesek büntetőpadján, akik képtelenek tudomásul venni: ezen a napon náluknál jobb ellenfélre akadtak és ez a mérkőzés is bizony már elmenni készül.

A hajrában Kanada egyre nagyobb erőket mozgósít, majd’ két percet játszhatnak hat a négy ellen, miután cseh kiállításra az a kanadai válasz érkezett, hogy kapusuk lekorcsolyázott. Sok szerencsét azonban ez a taktikai húzás sem hozott, szegény embert az ág is húzza. Az üresen hagyott kanadai kapuba Vasicek saját büntetőterületéről húzta be féltérdre ereszkedve a korongot úgy, hogy az a kapuvasról pattant a hálóba.
Eldőlt!
Visszajött Brodeur, de cseh öröm helyett jött egy levegőben lógó nagy verekedés. A hunyó a kanadaiak centere, Smyth volt, aki legalább tizet vágott védője, Fischer lábára, mire felálltak egymással a párok. És kezdődhetett a bunyó. Majd ’öt perc telt el, amíg három-három játékos elfoglalhatta helyét a büntetőpadon, hogy a fennmaradók letudják a kötelező tizenöt másodpercet.
Az egész tornát nézve Csehország összképben nem is múlta felül a több találkozón is sziporkázó Kanadát, a döntő már egyértelműen az övék volt. ---- E ---- &