Az UEFA ünneplése méltóbb volt – az első 100-szorosok 25. rész: Boriszlav Mihajlov
A bolgár válogatott volt az előző amerikai világbajnokság Zöld-foki-szigetekje vagy Norvégiája. A meglepetéscsapat, amely a tornára a franciák legyőzésével (Emil Kosztadinov 90. percben szerzett bomba góljával) jutott ki, majd többek között Argentína és Németország legyűrésével az elődöntőig menetelt. Ennek az együttesnek volt a kapusa Boriszlav Mihajlov, aki elsőként lett Bulgáriában 100-szoros válogatott. Sőt, máig majdnem ő az egyetlen – csak Sztilian Petrov ért el rajta kívül 100-ig. Még annak az 1994-es nagy bolgár generációnak a sztárjai sem, Kraszimir Balakov 92-ig, Hriszto Sztoicskov 83-ig, a csapatkapitány Naszko Szirakov 82-ig jutott. Tegyük hozzá: az aranylabdás Sztoicskov jóval ragyogóbb csillag volt Mihajlovnál, az egyetemes futballtörténelem egyik legnagyobbja, de ő jobban megsínylette a sérüléseket, mint a kapus.
Boriszlav Mihajlov klubpályafutása legjelentősebb időszakát odahaza töltötte nevelőegyesületében, a Levszki Szófiában, amellyel háromszor nyert bajnoki címet (1983, 1985, 1988) és kétszer Bolgár Kupát (1984, 1986). Az amerikai vb előtt nyolc évvel, 1986-ban választották meg Bulgáriában az év labdarúgójának a mexikói világbajnokságon nyújtott teljesítményéért, amikor a csapat a nyolcaddöntőig jutott, és ott a házigazda ellen esett ki (0–2). A rendszerváltáskor, 1989-ben szerződött Nyugat-Európába, volt a portugál Belenenses, a francia Mulhouse, az angol Reading és a svájci Zürich légiósa is.
Az 1994-es vb-n 31 évesen védett – parádésan. Bár az első meccsen a vb-újonc Nigériától elszenvedett 3–0-s vereség nem vetítette előre a nagy menetelés lehetőségét, utána nem kapott gólt sem Görögország (4–0), sem Argentína (2–0) ellen, majd a Mexikó elleni nyolcaddöntőben a kapus megnyerte az 1–1 utáni tizenegyespárbajt is Bulgáriának. A negyeddöntőben a címvédő németek is csak egy tizenegyesből (Lothar Matthäus értékesítette) tudták bevenni a kapuját. Az elődöntő lett aztán a végállomás, amelyben Roberto Baggio döntött az olaszok javára (a bronzmeccsen a már nem túl motivált bolgárok 4–0-ra kikaptak a svédektől).
Ez a bronzmeccs, utolsó vb-mérkőzése a 79. válogatott fellépése volt, utána szerepelt még az 1996-os Európa-bajnokságon is. Ha Angliában is olyan remekül teljesítettek volna a bolgárok, mint két évvel korábban az Egyesült Államokban, éppen a döntőn lett volna 100-szoros válogatott Mihajlov, no de nem minden történetet Hollywoodban írnak, és már a csoportkörben elvérzett az együttes.
Az Eb után játszott még két vb-selejtezőn, majd az 1996. november 6-án, Rijádban a Szaúd-Arábia elleni barátságos mérkőzésen ért el a nagy mérföldkőhöz. Jellemző, hogy rajta kívül nem volt a mezőnyben 57-nél többszörös válogatott játékos. De nem tudta lehozni kapott gól nélkül a jubileumi 90 percet, a szaúdiak 1–0-ra nyertek Halid Maszad hatodik percben szerzett góljával, Mihajlovot ráadásul a szünetben lecserélte Hriszto Botev szövetségi kapitány, át kellett adnia a helyét az utódjának kiválasztott Zdravko Zdravkovnak. Nem mondhatni, hogy méltó megünneplése lett volna a 100. válogatottságának… Viszont kárpótolta őt egy másik élménnyel az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2011 szeptemberében rendezett ciprusi végrehajtó bizottsági ülésén, amelyen az európai futball 100-szoros válogatottjainak rendezett ünnepségen őt is köszöntötte, és megajándékozta emléksapkával és emlékéremmel.
„Annyi dicsőséges pillanatot és néhány nagy csalódást is átéltem a pályán, mert a futball rendkívüli játék – a való élet kivetülése. Még mindig ugyanúgy szeretem a labdarúgást, mint fiatalabb éveimben, és ugyanazzal a szenvedéllyel dolgozom a játék még fényesebb jövőjéért – mondta, arra is célozva, hogy fél évvel korábban a végrehajtó bizottság tagja lett az európai szövetségben. – Életem legszebb tizenöt éve volt, amikor a válogatott kapusa lehettem, amelyben százkét mérkőzést játszottam. Nagy megtiszteltetés, hogy Michel Platinitől mind az ötvenhárom szövetség elnöke előtt vehettem át a díjat. Nagyon büszke vagyok arra, hogy azon játékosok csoportjába tartozhatok, akik elérték a száz mérkőzést – mert nem sokan vagyunk.”
Mint az idézetből is kiderül, a 100-at még két mérkőzés követte. Egy Ciprus elleni vb-selejtező egy hónappal később, majd másfél év múlva, 1998. június 5-én a hivatalos búcsúmérkőzésnek is tekinthető, Algéria elleni barátságos mérkőzés. A franciaországi vb-n már Zdravkov védte a bolgár kaput – nem épp fényesen, Spanyolországtól például hatot kapott, a csapat pedig a csoportkörben ragadt.
(A következő részben: Svájc – Heinz Hermann)
| Magyarország ellen sohasem lépett pályára Boriszlav Mihajlov, de pályafutása egy ponton drámaian érintkezett válogatottunk történetével. Igaz, már nem játékosként, hanem sportvezetőként. A korábbi kapust 1998-as visszavonulása után két évvel, 2000-ben beválasztották a Bolgár Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságába, aztán 2001-től 2005-ig a szövetség alelnöke volt, majd két ciklusban elnöke. Előbb 2005 és 2019, majd 2021 és 2023 között. Utóbbi nem sikerült dicsőségesre, lényegében elkergették, heves utcai tüntetések indultak ellene. Éppen akkor, amikor 2023 őszén a magyar válogatott fontos Európa-bajnoki selejtezőre készült Bulgáriában. Tudni lehetett: ha pontot szerez a Marco Rossi vezette együttes, kijut a 2024-es németországi Európa-bajnokságra. Ám a 2023. november 16-i selejtezőt majdnem meg sem rendezték, mert a Mihajlov-ellenes tüntetések miatt a hatóságok nem tudták vállalni a mérkőzés biztosítását. A bolgár szövetség előbb a helyszínt tette át Szófiából Plovdivba, majd arról is volt szó, hogy Razgradban lesz, végül mégis Szófiában rendezték meg, de zárt kapuk mögött – miközben a Levszki-stadion körül utcai harc dúlt a tüntetők és a rendőrök között. A magyar csapat a kiharcolt 2–2-es döntetlennel kijutott az Eb-re, Mihajlov ellen viszont nem csitult a szurkolók haragja, rövidesen kénytelen volt lemondani. Az 1994-es amerikai vb hőse az újabb amerikai vb-rendezés évében, idén március 31-én, 63 évesen, agyvérzés következtében elhunyt. |
| 1. Sztilian Petrov 102 válogatottság Boriszlav Mihajlov 102 3. Hriszto Bonev 96 4. Kraszimir Balakov 92 5. Dimitar Penev 90 |
Igazgató a fotógép fedezékében – Finta Péter képei
