Túl a Touron – Jakus Barnabás jegyzete

KETTŐS ÉVFORDULÓHOZ ÉRKEZETT idén a Tour de Hongrie. Száz évvel ezelőtt, 1925-ben rendezték meg először a kerékpáros körversenyt, amely hamar meghatározó szerepet kapott, a sportág kiemelkedő hazai alakjai mellett egyre több neves nemzetközi szereplő vett részt a magyarországi versenyen. Olykor néhány évre szünetelt, jellemzően anyagi okok miatt, aztán 1965-től hosszabb kihagyás következett, és csak a rendszerváltozást követően élesztették újjá. Eisenkrammer Károly akkor még versenyzőként tapasztalta meg, mit jelent a magyar kerékpáros-társadalomnak a Tour de Hongrie, aztán a kétezres évek elején sikeres ingatlanos vállalkozását hagyta ott, hogy szervezőként újraindítsa a versenyt. Jó tanácsadói voltak, ráéreztek, hogy a turisztikai szerepet is erősíteni kell, bemutatni a közvetítés során a magyar tájakat. Ezt a koncepciót vitték tovább Eisenkrammerék 2015-ben, a legutóbbi újraindításkor, és döntésük teljes mértékben bevált, két szempontból is.

Az egyik a szakmai. Az elmúlt tíz évben a magyarországi körverseny jelenős előrelépésen ment keresztül, a versenynaptár fontos része lett, a legmagasabb kategóriába tartozó 
world team csapatok közül több hazánkban készíti fel sprintereit a Tour de France-ra, tavaly Dylan Groenewegen és Mark Cavendish is nálunk hangolt, később mindketten szakaszt nyertek Franciaországban. A magyar szereplők száma és szerepe is nőtt, idén például a tavaly októberben alakult Team United Shipping csapata minden szakaszon sokat vállalt, Pelikán Jánost nem sok választotta el attól, hogy felvehesse a második szakaszt követően az összetettet vezetőnek járó sárga trikót, míg a 19 éves, május elején még az érettségijére koncentráló Feldhoffer Bálint a legkeményebb kékestetői etapon lett hetedik.

A másik szempont a közösségi. Már a csapatbemutató számos érdeklődőt vonzott, az öt szakasz során minden település kitett magáért, iskolások készültek látvánnyal, népviseletbe öltözött asszonyok integettek, önkéntes tűzoltók installációi fogadták a versenyzőket több helyen is, miközben hazánk látványosságai milliónyi tévénézőhöz jutottak el a nemzetközi közvetítésnek köszönhetően.
Vasárnap délután Esztergomban, a bazilika előtt eldőlt, hogy az ötnapos viadal összetettjét az ecuadori Harold Martín López nyerte meg, Feldhoffer hetedik helye pedig azért is nagy szó, mert Valter Attila 2020-as összetettbeli győzelme óta magyar nem zárt a legjobb tízben.

Az idei Touron tehát túl vagyunk, de reméljük, hogy a csúcson még nem, és a Magyar körverseny – a hazai kerékpársporthoz hasonlóan – még tovább fejlődhet az elkövetkezendő években.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!