Szenzációs évadot zárt a német férfi kézilabda. A válogatott a vb-n aranyérmes lett, az európai kupák fináléiban pedig a Kiel (BL), a Hamburg (KEK) és a Magdeburg (EHF-kupa) diadalmaskodott.
A fellendülés a nyolcvanas évek második felében azzal kezdődött, hogy néhány szerb, horvát, orosz, lengyel és magyar játékos, valamint ugyanezekből az országokból érkező tréner került az élklubokhoz. A kilencvenes években a sikeres válogatottaknál alkalmazott metódusokat vették át a német klubcsapatok. Az edzők megpróbáltak alkalmazkodni a helyi adottságokhoz, amikor ez sikerült, az eredmények sem maradtak el. Fontos elem a német kézilabda gazdasági megalapozottsága is. A sportágat százszázalékosan üzleti alapon működtetik. Az átlagos német első osztályú klubcsapat éves bevételének 30-40 százaléka a jegybevételekből származik, a televíziók fizetnek a csapatoknak a közvetítésekért. Ez az összeg megközelítheti a legtöbbször képernyőre kerülő klubok költségvetésének 10 százalékát (összehasonlításként: az MKB-Veszprém éves bevételének 5–7 százaléka származik a belépőkből, a televízióktól pedig egy fillért sem kap a klub). A TÉMÁRÓL BŐVEBBEN A SZERDAI NEMZETI SPORT HASÁBJAIN OLVASHATNAK!
Legfrissebb hírek
