Ketten az elitben – Malonyai Péter jegyzete

Miközben természetesen vitathatatlan a Veszprém klasszisa, minden, csak nem meglepetés az újabb trófea (Magyar Kupa), nem mondanám vesztesnek a szegedi kézilabdázókat sem.

Sőt.

Tudom, persze, hogy tudom, manapság csak a győzelemnek van értéke (gyakran az ára sem számít), ám többé-kevésbé elfogulatlan kívülállóként kalapot emelek a Szeged előtt. Érvem a szombati kupadöntő (is), hiszen volt, hogy hat góllal ment a Veszprém, a végén csupán egy árva hétméteres tette valósággá az esélyt.

Lenyűgöz, ahogy a szegediek esztendők óta küzdenek, hogy utolérjék, megelőzzék a veszprémieket, ahány meccs, annyi bizonyíték arra, hogy a játékosok folyamatosan képesek száz százalékot előbányászni magukból, a szombati hatgólos hátrányból huszonkét perc alatt egygólos előnyt kovácsoltak, ehhez nem kell kommentár.

A Veszprém, tehát Európa kiemelt élcsapata ellen, amelynél esztendők óta szó sincs arról, hogy nyomába kívánnának eredni akármelyik együttesnek, egyértelmű cél, hogy a legjobbnak kell lenni. Nem „szeretnék" meg „mindent megpróbálnak", hanem – kell. Muszáj. Ahány döntés csak születik a klubnál, legyen gazdasági vagy személyi, mind azt szolgálja, hogy tessék már végre felülni Európa trónjára.

Veszprém, Szeged – nem ugyanaz a kávéház. De mindkét csapat klasszis a maga műfajában, aminek bizonyítéka, hogy mindketten küzdhetnek azért, hogy ott legyenek a Bajnokok Ligája négyes döntőjében. A Veszprémnek a Montpellier, a Szegednek a PSG jutott akadálynak, mi tagadás, egyik küszöb magasabb, mint a másik. A Veszprémnél fel sem vetődik, hogy ne jusson tovább (lásd még egyszer: gazdasági háttér, „személyzeti" politika), a Szegednél pedig ott a már szintén említett ambíció, elszántság, akarat, s persze náluk sem nyeretlen kétévesek fogják a kezükbe a labdát.

Annyi máris bizonyos, hogy a kétcsapatos jelenlét a negyeddöntőben növeli Magyarország presztízsét az európai kézilabdában, s remélhető, hogy a sportág itthon is hasznot húz a Veszprém és a Szeged szerepléséből.

Biztos csak az intenzív importból gyarapodás miatt nem vagyok benne – de ez egy másik mese. Nem a bérből és fizetésből élő drukker asztala.