A 2019-es vb-n nem egyenes kieséses szakasz követi a csoportkört, hanem a középdöntő. A hatos csoportokból az első három jut tovább a következő csoportkörbe (míg a másik három az Elnök-kupáért folytatja), ahova a csapatok viszik magukkal az addig elért eredményeiket. A két középdöntős csoportból az első kettő vívja az elődöntőt.
A mostani rendszerben négy csapat ment tovább a nyolcaddöntőbe, ami nagyobb esélyt adott a kicsiknek a továbbjutásra, másik oldalról viszont a nagyoktól elég volt egy rossz nap, hogy kiessenek vagy éppen egymás karjaiba fussanak a korai szakaszban. Ebből is látszik, hogy nehéz olyan rendszert kitalálni, ami mindenkinek elnyerné a tetszését.
„Szeretnénk, hogy a legjobbak jussanak el a világbajnokság végső szakaszába, és erre akkor is meglegyen az esélyük, ha egyszer rossz napot fognak ki" – indokolta a változtatást Per Bertelsen, az IHF versenybizottságának dán elnöke, akit sokan Hasszan Musztafa lehetséges utódjaként emlegetnek.
„Szerintem nem ez a helyes út, főleg ha azt szeretné a szövetség, hogy a világ minél nagyobb részébe elvigye a kézilabdát, amit úton útfélen hangoztat. Ez a változtatás biztos nem ezt a célt szolgálja" – mondta idegesen a dán Tv2-nek Ulrik Kirkely, akinek irányításával a japán válogatott a most zajló vb egyik üde színfoltját szolgáltatta. Az ázsiaiak a csoportkörben legyőzték Montenegrót és döntetlent játszottak a brazilokkal, a nyolcaddöntőben pedig csak hosszabbítás után kaptak ki a hollandoktól.
„Nemcsak a mi helyzetünk válik roppant nehézzé, hanem az olyan csapatoké is, mint Dél-Korea vagy Angola. A jövőben látni fogjuk, mindez azt fogja eredményezni, hogy csak európaiak lesznek a középdöntőben" – tette hozzá Kirkely, akinek azért sem mindegy a változtatás, mert a következő vb-t éppen Japán rendezi.
Milánó 2026: Japán új éremcsúcsot szeretne elérni
