"Ô az a játékos, akire szükségünk van”

A Németh István leigazolását bejelentő sajtótájékoztató után sikerült beszélnünk Maurizio Gherardinivel, a Benetton Treviso általános igazgatójával, a klub "lelkével”, "tótumfaktumával”, aki láthatóan rendkívül elégedetten sétált fel-alá a teremben.– Gherardini úr, mikor döntöttek úgy, hogy leigazolják a magyar kosarast?– Ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy nem máról holnapra határoztunk így. Több mint egy éve figyeljük Istvánt, és kétszer-háromszor személyesen is elmentem Körmendre meggyőződni arról, hogy ő az a játékos, akire szükségünk van.– Végül mi alapján esett éppen rá a választásuk?– Némethet kiváló kosarasnak tartom. Remekül dob a pálya minden pontjáról, egyszerűen, sallangmentesen játszik, minden mozdulatán érezni, hogy a kisujjában van a kosárlabda. Sohasem tesz egy felesleges mozdulatot, de minden mozdulatot megtesz, amelyre szüksége van. Arról nem is beszélve, hogy kiválóak a fizikai mutatói.– Csak hogy kötözködjünk: a sok jó tulajdonság mellett mondjon már valami roszszat is róla!– Ha meg kell jegyeznem egy gyengéjét, akkor azt mondanám, hogy a védekezésben még van mit javulnia, de majd gondoskodunk róla, hogy ezen a téren is fejlődjön.– Ezek szerint a magyar irányító önöknél marad, nem adják kölcsön?– Erről akkor fogok tudni biztosat mondani, ha a jövő héten kiderül, hogy a távozó Mike D'Antoni helyett ki lesz az edzőnk. A leendő mester majd eldönti, hogy szüksége van-e máris a magyar kosarasra, de én azt gondolom, hogy velünk marad. Mi legalábbis még egy csapattal sem tárgyaltunk arról, hogy esetleg kölcsönadnánk.– Ha viszont a Treviso játékosa marad, akkor lesz elegendő lehetősége az amerikai Edney mellett?– Edney az irányítónk, és bár Körmenden Németh is ezen a poszton játszott, nem vagyok benne biztos, hogy nálunk is egyes marad. István nagyszerűen dob közelről és távolról, így el tudom képzelni, hogy kettest vagyis hátvédet játszatunk majd vele. Egyébként is: a mai kosárlabdában összemosódnak a posztok, szinte mindenkinek szinte mindenhol helyt kell állnia.– Nem furcsa, hogy olasz csapatként magyar kosárlabdázót igazoltak le? Hazánk – finoman fogalmazva – nem tartozik a világelithez.– Mi sohasem a játékos útlevelét vizsgáljuk, hanem azt, hogyan bánik a labdával. Ellenkező esetben aligha szereztük volna meg például tavaly a grúz Ckitisvilit.– Végül pedig hadd kérdezzük meg: elképzelhető, hogy a nagy hírű Benetton Treviso legalább egy barátságos mérkőzés erejéig ellátogat Körmendre?– Ahogy mondani szokták: dolgozunk rajta. Nagyra becsüljük a Körmenden folyó munkát, és úgy gondolom, hogy a két klub között hamarosan még szorosabbra vonjuk majd az együttműködést. A tizenhat éves Lóránt Pétert is figyeljük, bár ő két évig még mindenképpen Magyarországon marad. Biztos vagyok benne, hogy Körmend és Treviso neve hamarosan öszszefonódik az európai kosárlabdában…