Megvan az első hazai siker is

Sajnos a vírusos gyomorfertőzéssel bajlódó csapatkapitány, Szendrei nem tudta vállalni a játékot, éppen ezért váratlan húzással próbálkozott a magyar együttes amerikai mestere: honfitársát, Thomsont játszatta a négyes, míg a bosnyák Bukvát az ötös poszton.
A mumus Minics duplájával kezdődött a találkozó, ám az mindenképpen biztatónak tűnt, hogy Toya hamar válaszolt, azaz joggal remélhettük, az irányító átmentette decemberről berlini formáját. Az első negyed elején mindenesetre a Minics vezérelte Podgorica tűnt magabiztosabbnak, s amikor a 4. percben a számunkra rossz emlékű játékmester megszerezte hetedik pontját is, Robert Reid úgy érezte, eljött a pillanat, amikor rendezni kell a sorokat. Az időkérés jót tett a Vadkakasoknak, hiszen a játékrész hátralévő részét 16-7-re hozta, s így előnnyel zárta a negyedet. Sőt a folytatásban Loránt kosara után tovább nőtt a különbség (25-20), ám ekkor riadót fújtak a vendégoldalon - Koljevics és Marjanovics is betalált a hárompontosvonalon túlról, és utóbbi triplájával már a montenegróiaknál volt az előny (29-30). A vendégek később is jól céloztak távolról, míg a mieinknek ekkortájt semmi sem sikerült, így hatpontos podgoricai vezetésnél vonulhattak a nagyszünetre a csapatok.
A folytatásban Marjanovics talált be először, azaz tovább nőtt a különbség, ám ekkor Tóth Gábor és Toya vezérletével egy roppant eredményes kilencven másodpercet produkált a Debrecen, s máris egyenlő volt az állás. Igaz, Pajovics egy hármassal újfent riogatott, ám amikor Toya rövid időn belül másodszor is kettő plusz egyes kosarat szerzett a 229 centi magas Vranessal szemben, kicsit megnyugodhattunk. Az irányító a 27. percben már 26 pontnál járt, amikor egy látványos zsákolással 57-51-re alakította az eredményt. Próbált kapaszkodni a Podgorica, továbbra is távolról próbálkoztak a vendégek, szerencsére egyre kevesebb sikerrel. Mégis egy jól sikerült tripla borzolta a kedélyeket: Minics a harmadik negyed végén az idő lejárta után dobott kosárra, s mivel a játékvezetők nem adták meg a hármast, a montenegrói kispad heves reklamálásba kezdett. Technikaival sújtották a Buducsnosztot a játékvezetők, így Lee büntetőivel kezdődhetett a záró játékrész.

Örömteli volt, hogy a feszültség inkább a vendégeknek ártott, a debreceni kosarasok függetleníteni tudták magukat a paprikás hangulattól, s a negyed derekán Lee duplájával már 72-61-re vezettek. Ekkor a hatalmas termetű Vranesnál is elszakadt a cérna, sportszerűtlen hibát követett el Lóránttal szemben, ezért kipontozódott, majd zárásként meg akarta verni a kispadok mögötti lelátón ülő szurkolókat. A magyar csapat a pályán büntetett: az akció végén ugyanis Lee helyezett el egy hármast a vendéggyűrűben, majd a következő magyar támadás végén is távolról volt eredményes, így már a húsz ponthoz közelített a különbség (79-61). A debreceni publikum a hátralévő időben már ünnepelt, hiszen megszületett a Vadkakasok első hazai ULEB-kupa-győzelme.

Az elmúlt mérkőzéseken megváltozott a csapat játéka. Egyetért ezzel?

Roman Horvat eltörpül a védôje mellett, ám szerencsére a Debrecen a Buducsnoszt feje fölé nôtt (Fotó: Czeglédi Zsolt)

Robert Reid: Korábban Lee vitte a prímet, és ezt az ellenfeleink is jól tudták, tudják. Sokan úgy gondolják, hogy ha Patricket semlegesítik, akkor azzal sebezhetőbbé válunk. Nos, a vezérszerepet mostanság Toya vette át, aki Berlinben és most is remek teljesítményt nyújtott. A többi játékost arra biztatjuk, hogy bátrabban dobjanak, és lehetőleg gyors indításokból próbáljanak pontot elérni. Így látványosabb, gyorsabb és eredményesebb is a játékunk.

Miben látja a debreceni vereség okát?
Zoran Martic
Leginkább az döntött, hogy az irányítóink gyenge napot fogtak ki. Ennek ellenére még volt esélyünk a győzelemre is, ám ami a harmadik negyed végén történt, arra nehezen találok szavakat. A hárompontosunkat a játékvezetők megadták, ám a komisszár érvénytelenítette a találatot. Elgondolkodtató az is, hogy míg a hazaiak huszonhat büntetőt dobhattak, mi csak tizennégyet.