Kovács Adrián: A befektetett munka meghozta a gyümölcsét 

 – Jól sejtem, hogy az ítéletidő miatt nem jutottak vissza Valenciába?
– Így van, nem tudott leszállni a gép, ezért Barcelonába mentünk Málagából és onnan tovább Lyonba, a szerdai Euroliga-mérkőzésünk helyszínére – válaszolta lapunknak Kovács Adrián, a Real Madrid legyőzésével az elmúlt hétvégén spanyol Szuperkupát nyerő Valencia férficsapatának segédedzője.

– Megünnepelték a trófea megszerzését? Nyolc éve nyert a klub legutóbb spanyol Szuperkupát.     
– Ezeket a címeket érdemes, sőt, meg is kell ünnepelni, mert a kupagyőzelem nagyon keveseknek adatik meg. Jól éreztük magunkat, ez a torna nagyszerű zárása volt a felkészülésünknek, a befektetett munka meghozta a gyümölcsét.

– Ha belevesszük az idei bajnoki döntőt is, kijelenthető, felszálló ágban van a csapat?     
– Igen, Pedro Martínez olyan stílust és dinamikát hozott a klubhoz, amely nagyon látványos, szórakoztató, gyors és izgalmas kosárlabdával párosul, és az eredmények sem maradnak el. Jó az irány, de most nehezebb évadra számítunk, hatalmas lesz a terhelés az Euroligával, viszont sikerült kialakítani egy versengő keretet tizenöt játékossal, ami segít, hogy mindkét fronton jól teljesíthessünk.

– Segédedzőként a második évadát kezdte Európa legerősebb bajnokságában. Ha összehasonlítja a német és a francia élvonallal, amelyekben szintén dolgozott, miben jár előrébb az ACB-liga?     
– Minden bajnokságnak megvannak a sajátosságai, a legnagyobb különbség, hogy Spanyolországban rendkívül jó, magas szintet képviselő csapatok vannak, majdnem mindegyik szerepel a nemzetközi porondon, és kiemelkedő játékosokat vonz. A felfogás, a profizmus tekintetében nincs olyan nagy különbség a három liga között, de a spanyoloknál nagyobb a merítés klasszisokból.

– Sok kiváló vezetőedzővel dolgozott már együtt, Pedro Martínezt hová helyezi a sorban?     
– Nem szeretném rangsorolni őket, nem lenne korrekt egyikőjükkel szemben sem. Nagyon szívesen dolgoztam és dolgozom velük, sokat tanultam tőlük és köszönhetek nekik. Teszem, amit az asszisztensnek tennie kell, levenni a vezetőedző válláról a terhet, és segíteni a mindennapokban.

– Valenciában mi a legfontosabb feladata?     
– Rengeteg a mérkőzés, a több asszisztens között megoszlik a munka, minden edzésen konkrét feladatunk van, és az ellenfelek is fel vannak osztva, már az évad elején kiosztottuk, ki melyik riválisból készíti fel a csapatot, majd összejövetelt szervez a játékosokkal, hogy visszacsatolást kapjon. A vezetőedző feladata főként menedzseri, a nagy kép egyben tartásáért, a csapat identitásáért felel, hogy abba az irányba menjünk, amit ő szeretne, megvalósuljanak az elképzelései. Amire éppen szüksége van, abban dolgozunk a keze alá.

– Az egyik kiváló szakemberre a sorban mégis kitérnénk külön. Büszke arra, hogy a finn Tuomas Iisalót, akivel Bonnban és Párizsban is együtt dolgozott, kinevezték a Memphis Grizzlies NBA-csapatának élére?     
– Természetesen nagyon büszke vagyok rá. Tartjuk a kapcsolatot, kitűnő a viszonyunk, nagyon örülök a kinevezésének. Figyelemmel követem a munkásságát, nagyon sok sikert kívánok neki – ismerve az elhivatottságát, a morálját, a megszállottságát, nagyon jó csapat lesz ebben az idényben a Grizzlies, érdekes, a szurkolóknak élvezetes kosárlabdával rukkol majd ki.

– Nate Reuvers személyében magyar válogatott játékost is treníroz. Milyen játékos, milyen ember ő? A nemzeti csapatban látottak alapján pozitív a kép.     
– Abszolút, és ahogy láttam, nagyszerűen beilleszkedett a válogatottba. Pozitív személyiség rendkívül magas játék­intelligenciával, harcossággal. Minden játékpercét kihasználja, megszolgálja a bizalmat győzni akarásával. Nagyszerű játékos, igazi csapatember, csak jót mondhatok róla.

– Szoktak beszélgetni a magyar válogatottról?     
– Igen, a válogatottról, az országról is. Magyarul köszönünk egymásnak, és néha viccelődünk néhány közös dolgon a magyar kötődésünk miatt.

– Valerio-Bodon Vincent hogyan dolgozott az elmúlt hetekben?     
– A sérültjeink miatt kellett ember, aki több pozícióban is használható, Vincent segítette az edzéseket, és nagyon jól végrehajtotta a feladatát, sokat tanult, amíg velünk volt, róla is csak jót mondhatok. A kapcsolatból mindkét fél profitált, nekünk játékosra volt szükségünk, míg ő belekóstolt egy Euroliga-csapat felkészülésébe. Jó kosaras, remélem, megtalálja a számításait, és olyan helyre kerül, ahol tovább bontogathatja a szárnyait.

– Egy idény kihagyás után a klub visszatér az Euroligába. Milyen reményekkel és elvárásokkal kezdik a sorozatot?     
Én is azt vallom, mindig a következő edzés a legfontosabb, hogy minden meccsre győzelmi reménnyel mehessünk fel a pályára. Most kezdődik az Euroliga-évad, korai megmondani, mit várhatunk. Annyit szeretnénk elérni, hogy a megbeszélteket végrehajtsuk, felkészítsük a csapatot a soros mérkőzés megnyerésére, és ha ezzel fokozatosan haladunk, jó idény elébe nézünk.

–  Ezer szállal kötődik Spanyolországhoz. Jól érzi magát Valenciában?     
– Nagyon, nyáron megszületett a kislányom, a család közel lakik, Alicantéban, így van segítsége a feleségemnek, nem kell mindent egyedül csinálnia. Próbálok kiélvezni minden pillanatot és a legjobban teljesíteni otthon és a munkahelyemen is. Fontos lépés volt az életemben a valenciai munka, szerencsésnek mondhatom magam, hogy a magánéletemben és a kosárlabdában is jól mennek a dolgok.