Egyetlen pontot sem adtak ingyen Szombathelyen

Óriási csatát vívott egymással a döntő második mérkőzésén is a Falco és a Szolnok, volt olyan pillanat, amikor úgy tűnt, a szombathelyiek teljesen uralják az összecsapást, aztán az Olajbányász magához ragadta az irányítást, 16 pontos hátrányból fordított, és óriási hajrára kényszerítette ellenfelét. A szombathelyiek nem törtek össze, amikor a vendégek átvették a vezetést, mondjuk, úgy könnyű, ha van egy olyan klasszis a csapatban, mint Perl Zoltán, aki a legnehezebb helyzetekben is megtalálta a legjobb megoldást, és úgy jutott el 30 pontig, hogy három triplát is beszórt. Az ő vezetésével nyert a Falco 91–85-re  olyan mérkőzésen, amelyen szinte egyetlen pontot vagy kosarat sem adtak ingyen. Jól jellemző a két csapat védekezésére, hogy a játékvezetők összesen 53 alkalommal fújtak szabálytalanság miatt, 55 alkalommal álltak a büntetővonalra a játékosok.

„Nagyon kemény mérkőzés volt ez is – mondta a döntő második találkozójának szombathelyi hőse, Perl Zoltán. – Az első félidőben nagyon jól játszottunk, viszonylag nagy előnyt sikerült kidolgoznunk magunknak, ám a harmadik negyedben visszaesett a teljesítményünk, az ellenfél pedig kihasználta ezt és visszakapaszkodott. Majdnem sokba került, hogy a nagyszünet után elvesztettük a fonalat támadásban és védekezésben is, de amint sikerült összeállnunk hátul, rögtön lett ritmusa a támadásainknak is.” 

A válogatott hátvéd szerint azzal sikerült az Olaj fölé kerekedniük, hogy valamivel keményebben játszottak. Talán ennek köszönhetően sikerült a szolnokiakat 16 eladott labdába hajszolni, ellenben a szombathelyiek nagyon vigyáztak a labdára, mindössze hatszor vesztették el vagy adták a riválisnak, így nagyon kevés könnyű kosarat engedélyeztek a Tisza-partiaknak. A szolnoki mesternek, Vedran Bosnicnak már az első negyedben figyelnie kellett két kulcsjátékosára, Somogyi Ádámra és Pallai Tamásra, akik korán összeszedték második személyi hibájukat, végül mindketten kipontozódtak. Így aztán hiába nyerte meg a lepattanócsatát fölényesen az Olajbányász (38–25), hiába dobta jobban a hármasokat (47%–33%), valamint a büntetőket is (85%–66%), vesztesen hagyta el a pályát, és a nyomás talán most nagyobb lesz rajta, mert a 3. meccset meg kell nyernie hazai pályán, ha nem akar a szakadék szélén egyensúlyozni a szombathelyi negyedik összecsapás előtt.

„Tudjuk, mi a tét, két napunk van pihenni, regenerálódni, készülni a harmadik meccsre, amely szokás szerint nehéz feladat lesz a Tiszaligetben” – nézett kicsit előre Perl Zoltán.

Egy évvel ezelőtt más volt a helyzet, akkor a Falco nyerte meg az alapszakaszt és kezdte a döntőt pályaelőnyben, ellenben a Szolnok kétszer is nyert az Arena Savariában, és kisöpörte ellenfelét. Idén az Olaj van még mindig jobb pozícióban, hiszen ha szükség lesz mindent eldöntő, ötödik meccsre, azt a saját csarnokában rendezheti meg. Az állás viszont most 1–1, és az eddigi két mérkőzést látva tényleg nagyon közel van egymáshoz a két együttes, izgalmakban a továbbiakban sem lesz hiány.

FÉRFI KOSÁRLABDA NB I
A DÖNTŐ
SZOLNOK (1.)–FALCO (2.) – az összesített állás: 1–1
Május 16.
Szolnok–Falco 94–79
Május 19.
Falco–Szolnok 91–85
Május 22.
20.00: Szolnok–Falco
Május 25.
19.00: Falco–Szolnok
Május 27. (ha szükséges)
Szolnok–Falco