Jóban, rosszban – Malonyai Péter jegyzete
Minden dicséretet megérdemelnek női kosarasaink, leginkább azért, mert legyőzték Nigériát, de még inkább az előzmények okán. Elvégre egy 46 pontos vereséget kiheverni alapból sem könnyű, hát még akkor, amikor 15 óra múlva újra játszani kell.
Nos, Völgyi Péter csapata túltette magát a helyzet adta nehézségeken – és nyert. Szép és jó lett tehát minden, olyannyira, hogy a lefújás után a hozzáértők is a siker bűvöletében igyekeztek érteni hozzá, az sem számított nekik, hogy ezúttal 26, a két meccsen pedig 48 labdát eladott a társaság, s úgy lett négy pont a különbség, hogy volt már tizenkettő is.
Bevallom, nekem beugrott a két évvel ezelőtti soproni olimpiai selejtező, ahol 22 pontos előnyt herdáltak el egypontos vereséggé a lányok, s búcsúzhattak mind az öt karikától. Megjegyzem, az akkori kapitány, Székely Norbert csak gyászolt, felelősséget nem vállalt vezéri szinten, lelke rajta. A mostani főnök, Völgyi Péter más, úgy örült a sikernek, hogy a hibákról is beszélt, miközben igaza van abban, hogy a győzelem áttörés – a világ legjobbjai között nyertek meccset a lányok, ez azért már valami (alapvetően: továbbjutás). Nem mellesleg a most is pályán lévő Aho Nina már Sopronban megmondta, hogy nyugi, lesz ez még másképpen.
Lett is. Köszönhetően az egységnek – jóban, rosszban, bravúrban és hibában egyaránt vállvetve küzdött a társaság–, s persze Juhász Dorka és Takács-Kiss Virág remeklésének. Amihez hozzátartozik, hogy Takács-Kiss nem volt elájulva a produkciójától, az eladott labdákra is kitért, meg arra is, hogy nem szabad, hogy a nagy akarás felelőtlen dobásokhoz vezessen. Juhász pedig a meccs végét emelte ki, ahogy mondta, nem biztos, hogy a „volt csapat” megőrizte volna előnyét a hajrában legakaratosabb nigériaiak ellen.
Következik Dél-Korea hétfőn, s a szombati teljesítménynek hála, jó szájízzel drukkolhatunk ismét. Mindezért a lányoké az érdem, az csak a látszat, hogy azért nyertek, mert a tévériporter mindig megmondta, hogy mit kell(ene) csinálniuk.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Füttyre futball – Borbola Bence jegyzete

Nincs izé! – Győri Ferenc jegyzete

Egy dolog állandó: a változás – interjú Aho Ninával

Hajrá, magyar atlétika! – Vincze Szabolcs jegyzete



