Köpedelem

Régen a fiatal játékosok csókolommal köszöntek az idősebbeknek. Az ifjak szinte remegtek, míg eljutottak a megszólításig, és ünnepnapnak számított, ha az első csapat tagjai szóba álltak a zöldfülűekkel. Akkor még futball volt, tisztesség és illem. Ma már nincs foci, a viselkedés pedig maga a való világ. Miért csodálkozunk azon, hogy Torghelle Sándor azt üvöltötte az örökrangadón a tíz esztendővel idősebb Lipcsei Péternek: "Lófejű, g..i!" A nem éppen Berzsenyi nyelvén megszólaló MTK-játékos egyébként háromszoros, míg "megdicsért" ferencvárosi társa ötvenháromszoros válogatott. Utóbbi egyébként nem bírván a folyamatos hergelést, nemes egyszerűséggel, köpéssel fejezte ki véleményét. A sportág évtizedek óta nemcsak szakmai, erkölcsi mélypontra is jutott, etikettről pedig jobb nem szólni. A Hungária körúton nem volt egyetlen labdarúgó sem, aki az ámokfutásnak megálljt parancsolt volna. Azelőtt egy meghatározó futballista akár szemének apró mozgatásával helyére tudta tenni a magáról megfeleledkező csapattagot – ma már mindenki fütyül mindenkire. A társak nemhogy csitítanának, ellenkezőleg: tovább hergelnek.Jaj, szegény Szűcs Lajos! Akár sajnálni is lehetne a derék kapust, aki immár azzal büszkélkedhet, hogy amióta futball van Magyarországon, ő őrizte legtovább kapott gól nélkül a hálóját. Ünnep lehetett volna számára a vasárnapi találkozó, ám kapott egy olyan potya gólt, amely jószerével annullálta bravúros csúcsát. Lajos szinte minden, számukra hátrányosnak tetsző bírói ítélet után előrerohant. Nem új divat ez nála, nem vonalkapus. Szeret ott lenni, ahol pofonok csattanhatnak: a figyelmes szemlélődő akkor is a "sűrűben" fedezhette fel, amikor Lothar Matthäus mutatta meg a walesi meccsen, milyen is a német–magyar virtus. Az igazsághoz tartozik: az MTK-s Welton Silva kíméletlen volt Szűccsel, aki félelemkeltő fellépéseivel lehet, hogy csak a szövetségi kapitánynak kívánt kedvezni, aki az ominózus walesi találkozón hiányolta, hogy a mieink, nem úgy, mint az ellenfél, egy-egy esetleges téves bírói ítélet után mint a "sült halak, csak néztek bambán, senki nem szólt egy szót sem, beletörődtek a megváltoztathatatlanba".A zoológus Torghelle egyébként szíve szerint megtorolta volna Lipcsei köpését, ám ellökdösték, így elmaradt a bunyó. Két válogatott játékos verekedése – ez újabb megrendítő ütés lett volna a rogyadozó magyar futballnak, Juhos Attila azonban három FTC-játékos után a hőbörgő MTK-snak is felmutatta a piros lapot, így megakadályozta a skandalumot. A történetnek, ismerve a két főszereplő nem angolkisasszonyokéra emlékeztető lelkivilágát, koránt sincs vége: a "köpetszakértő" jóslata szerint találkoznak ők még egymással.A várható balhét egyébként úgy lehetne megakadályozni, ha Pintér Attila vezetőedző szerződtetné Torghellét. Visszatetsző viselkedésével a csatár nem nagyon lógna ki új csapatából…