Bemutatás és kimutatás

Ami az utóbbiakat illeti, a hazai együttes számára fenntartott helyiség ajtaján például a következő "duma" virított: az öltözőben hagyott tárgyakért felelősséget nem vállalunk. (Azért ilyenkor felmerül a tudósítóban, vajon a San Siróban is arra figyelmeztetik Andrij Sevcsenkóékat: készüljenek fel arra, hogy amikor csapzottan visszatérnek a pályáról, nem találják majd a pénztárcájukat vagy mobilkészüléküket…) A szereléseket raktározó szertár bejáratánál is érdemes volt megállni egy percre: a filccel felfestett szöveg elárulta, ez a szoba "éjjel-nappal zárva" van…

Harmadszorra akkor kaptuk fel a fejünket, amikor a Honvéd 3-2-es sikerét hozó találkozó befejeztével a sajtó számára összetrombitált tájékoztató helyszínére igyekeztünk. Az összejövetelnek otthont adó VIP-terembe azon egyszerű oknál fogva nem lehetett bejutni, mert valaki bezárta azt. Szerencsére érkezett segítség: "Ha a kulcs kell, keressék az üzemeltetőt" - hirdette az A4-es papírra nyomtatott szöveg. Nos, nemcsak az illetékes, hanem a zsebében lapuló kulcs is előkerült, így miután a teljes sötétségbe burkolózó helyiségben még a lámpakapcsolókat is sikerült megtalálni, végre szóhoz juthattak a szakvezetők.
Amit feltétlenül érdemes kiragadni a kispestieket gardírozó Bognár György mondandójából, az az, hogy "…csapatomnak a második, a Nyíregyházának pedig mindkét félidei játékához gratulálok". A 0-1, aztán 1-2 után is talpra álló Honvéd vezetőedzője nem titkolta, amit 45 percig látott, az alaposan felbosszantotta, nem csoda, hogy az öltözőben elhangzottakat követően (a tartalomról, illetve a hangnemről nem szolgálhatunk bővebb információval) együttese egész más szellemben futballozott a folytatásban. Bognár György mindehhez még annyit tett hozzá, hogy "…ez a győzelem nem jöhetett volna létre, ha nincs a közönségünk. Ahogy szurkolóink a csapat mögé álltak, az egyszerre volt példaértékű és hátborzongató. Köszönjük a támogatásukat!"
Détári Lajos, a látogatók szakmai tanácsadója egészen másfajta segítséget emlegetett. A kezdés előtti bemutatáskor vastapssal köszöntött "Döme" azt sérelmezte, hogy amíg a mostanság feltámadni látszó Spartacusnak nem adtak meg egy büntetőt, addig a túloldalon, 2-2-es állásnál, Bojtor László 16-oson belüli esését követően azonnal felharsant a sípszó. A Nyíregyházát egy hónapja irányító, számos téren fejlődést elkönyvelő Détári Lajos mégsem Dubraviczky Attilára, hanem a játékvezető kollégájára, Nagy Imre Attilára orrolt meg - olyannyira, hogy lapunk érdeklődésésre közölte, feljelentik az asszisztenst.
"Talán letettem már annyit az asztalra, hogy kijelenthessem: megengedhetetlen, amit a partbíró művelt - szólt higgadtan a szakember. - Legalább nyolc tanú van rá, amint az asszisztens a kezét a szájához emelve arra buzdított minket, hogy kapjuk be a nemi szervét. Ez a magatartás tűrhetetlen, éppen ezért azt remélem, hogy a fegyelmi bizottság örökös eltiltással bünteti a sporttársat."
Vasárnapi megkeresésünkkor Nagy Imre Attila mindehhez annyit kívánt hozzáfűzni: a lelkiismerete tiszta, szó sincs arról, hogy ő obszcén jeleket mutagott volna: "Az üzleti életben dolgozom, minek következtében a nap minden percében úriemberként viselkedem. Higgyék el, nincs ez másként a futballpályán sem".
A (be)kapós ügy minden bizonnyal folytatódik, de a végkimenetelét illetően célszerűbb, ha nem bocsátkozunk jóslatokba. Ellenben a találkozót rögzítő televíziós csatorna felvételei perdöntők lehetnek…