Puhl Sándor: Már a labdát is megműtik

- A csipes próbálkozásról csak hallottam, de hamarosan én is utazom Peruba, ahol kiderül, mennyit ér - mondta a korábban négyszer a világ legjobbjának választott játékvezető. - De látatlanban elfogadom, hogy szükség lehet technikai módosításokra, hiszen egy-egy rossz ítélet komoly indulatokat szülhet.

- Miért csak a gólvonalon átsuhanva sípolna a csip, amikor annyi vonal van a pályán?
- Ez egy ilyen verzió. Ám éppen egy magyar találmány az, amely az oldalvonalakat, az alapvonalat elhagyva is csipogna, sőt, a lest is jelezné. Ha minden jól megy, az év végén már e komplexebb változatot is tesztelhetjük.

- Biztos, hogy a megye kettes ifimeccs résztvevői megengedhetik maguknak a csipet?
- Bár a törekvés valóban az, hogy egyféleképpen játsszák a futballt, ez már most sincs így, hiszen a megye kettőben szerintem nincs például játékoskijáró… A szabályok ugyanazok, de a körülmények nem. Biztos, hogy az első hónapokban, években drága lenne a csip, de idővel elterjedne, és minden technikai újdonsághoz hasonlóan veszítene az árából.

- Tényleg jó, ha olyan áron szűnnek meg a játékvezetői tévedések, hogy az emberek helyett a gépek bíráskodnak?
- A bírói bakikra igenis szükség van, és ez nem vicc. Pedig én is ellene vagyok a tévedéseknek, de a futball kevesebb lenne a játékvezetők hibái nélkül. A gépeket aligha lenne nagy élvezet szidni.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben még hallunk egy-két orbitális butaságról szabályváltoztatás címszó alatt?
- Nem valószínű, de sosem lehet tudni… A labdarúgásban százötven éve a rúgd és fuss elmélet van érvényben, mert tradíciók nélkül a futball már nem lenne futball. A tökéletesség néha nem előny. Hát hogy nézne az ki, ha születésekor minden gyerek négy nyelven beszélne?