„Köszönök mindent a Lokinak, a szurkolóknak, és sajnálom az Újpestet”

Káoszünnep – ez volt az érzése az embernek. Ahogy maga a meccs is az volt. Röpködtek a „Bajnokcsapat!” üvöltések, ezek a diósgyőri este levegőjében keveredtek a „Te vagy a legjobb, Bandi!” ordítással. A címzett magától értetődően Herczeg András, a DVSC menedzsere volt, aki az utolsó másfél percet szinte transzban élte végig a kispad mellett. Olyan önfeledten szaladt a kezdőkörbe, mint akire rászakadt a világ boldogsága.

Hét-nyolc perccel később viszont már érezte is az öröm súlyát: az öltözőfolyosó sarkában megállt egy pillanatra, kifeszítette a derekát – a szemében könny csillogott.

„Hogy mit érzek? Boldogságot és elképzelhetetlen megkönnyebbülést, felszabadultságot…” – mondta egy szuszra.

És aztán szép lassan az ünneplésből felocsúdó játékosok is megpróbálták megfogalmazni az érzéseiket.

„Még nem fogtam fel, hogy mit ért el a csapat és mit értem el én” – mondta az első bajnoki címét ünneplő Varga József, aki az őszt még a debreceniek NB II-es együttesében kezdte.

A brazil Leandro már a harmadik aranyérmét ünnepelte (a Debrecennel a másodikat). „Megígértem a születendő fiamnak, hogy háromszoros bajnok lesz az apja, egyszerűen muszáj volt tartanom a szavamat” – mondta a középpályás.

„Én nem tudok különbséget tenni a bajnoki címek között, valamennyi egyformán kedves. De ha erről most mondanom kell valamit, az jut eszembe, hogy ezért kellett a legkeményebben megharcolnunk, talán ezt az aranyat találtuk meg legnehezebben” – fogalmazott Mészáros Norbert, aki szintén a harmadik bajnoki elsőségét ünnepelhette.

Czvitkovics Péter korábban kétszer az MTK-val volt bajnok, és most a Debrecennel is a csúcsra ért: „Harmadszor lettem felnőtt magyar bajnok, de azt hiszem, ezért tettem a legtöbbet, ezért dolgoztam meg a legkeményebben.”

„Nehéz volt, de megcsináltuk!” – lihegte egy őt átkaroló szurkoló nyakában Rudolf Gergely, a Loki válogatott csatára.

A montenegrói kapus, Vukasin Polekszics a riválisról sem feledkezett el az öröm pillanataiban.

„Egész héten lázas voltam, de egyszerűen muszáj volt védeni. Tavaly kupát nyertem a DVSC-vel, az idén életemben először felnőtt bajnok lettem, köszönök neked mindent, Loki, köszönök nektek mindent, szurkolók! Ja, és sajnálom az Újpestet…”

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEKET A NEMZETI SPORT SZOMBATI SZÁMÁBAN OLVASHAT!