Csányi Sándor: Szurkolók nélkül nem megy
– A közgyűlésen szóba hozta, de érdekelne, van-e valami üzenete a Pick Szeged kézilabda EHF-kupa-győzelmének a magyar futball számára?
– Nehéz kérdés, mert bár nagyon örülök, szakembernek egyik sportágban sem gondolom magam – mondta az MLSZ elnöke, Csányi Sándor lapunk kérdésére. – Végképp túlzás lenne, ha összehasonlítanám a kézilabdát a labdarúgással. Az azonban világos, hogy a tudatos szakmai munka nem marad eredmény nélkül. Szegeden is vannak légiósok, ám a magyar játékosoknak meghatározó szerep jut, ezen érdemes elgondolkodni. A csapat berlini sikere nyomán még egyértelműbb, hogy szurkolók nélkül nem megy. Százalékban képtelenség kifejezni, mennyit tettek hozzá a sikerhez a szegedi drukkerek, akik a hazaiak hangját is elnyomták időnként, de rengeteget, így ez üzenet lehet a futballnak: vissza kell csábítani a nézőket, mint ahogy a magyar játékosok szerepe is kiemelten fontos.
| Habár az MLSZ közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón nem hangzott el, de lapunk megtudta, hogy Batiz András – aki 2004 és 2006 között kormányszóvivő volt – s az általa vezetett cég munkatársai tarthatnak kommunikációs tréninget a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának, Pintér Attilának, valamint a szövetség sajtóval kapcsolatot tartó munkatársainak. Az egykori televíziós műsorvezető érdeklődésünkre elmondta, valóban létezik együttműködési szerződés az MLSZ-szel a kommunikációs tréningekre, de a részleteiről nem kívánt nyilatkozni, illetve annyit elárult, hogy személyre, csoportokra szabottak a felkészítési programok. |
– Ragyogó terv, de jó futball, minőségi bajnokság és vele párhuzamosan emelkedő nézőszám kell hozzá.
– A színvonal megítélése szubjektív, a számokkal nem vitatkoznék. Mégis azt mondom, láttam jó meccseket a helyszínen és a televízióban egyaránt, az utóbbi hetek tapasztalata az, hogy az új stadionokban többen mentek ki a meccsre, és ez a tendencia minden bizonnyal folytatódik a Fradi-stadion átadását követően is.
– Az előző közgyűlés után arról beszélgettünk, hogy a magyar piac nem bír el tizenhat csapatot, kisebb létszámú bajnokságnál kevesebb átlagos képességű játékos kerülne képbe, nőhetne a színvonal, az iram.
– Továbbra is úgy gondoljuk, a jelenlegi létszám kicsit sok, ugyanakkor a piac módosulhat. Tárgyalás zajlik arról, hogy az online fogadásokból a klubok is részesüljenek, a pluszbevételtől erősödhetne a magyar futball, másrészt ha tényleg nem csak ábránd, hogy az akadémiák tehetséges, rátermett gyerekeket adjanak az NB I-be, akkor nekik szükségük lesz olyan csapatokra, amelyekben megmutathatják magukat. Ám egyetértek azzal, nem állapot, hogy ma is minden esztendőben van egy, de akár több klub is, amelyiknek súlyos gondot jelent a bajnokság befejezése.
– Ha már itt tartunk, mit szól ahhoz, ami tavasszal az Újpest körül zajlott?
– Jaj, de nehezet kérdez!
– Talán a szövetségnek is van felelőssége abban, ha egy tagszervezete észrevétlenül ekkora bajba kerül, de inkább a magánvéleménye érdekelne.
– Hadd ne hazudjak önnek, az igazat meg inkább nem mondanám, még véletlenül megbántanék valakit.
– Mire a legbüszkébb?
– A tömegesítés és a pályaépítés a kulcs. Minél több gyereket akarunk bevonni a sportágba, meg kell teremteni nekik a helyet, ahol megtanulhatnak futballozni. Az edzőképzés átszervezésétől azt reméljük, hogy a minőségi fejlődés látható lesz.
– A közvéleményt a bajnokság, a válogatott és az utánpótlás helyzete érdekli. Az utóbbi kapcsán nehezen elviselhető az olaszok elleni nulla hat vagy a Gibraltár elleni kettő kettő...
– Én is nehezen viseltem, de a tízéves stratégia fontos eleme az utánpótlásképzés. A gyerekek emelkedő száma és az eredmények között ellentmondás feszült, voltak is személyi következmények, most a szakemberekből, a külföldi képzést jól ismerőkből álló bizottság elkészítette a javaslatát. Ugyanakkor az osztrákok elleni meccsen láttuk, hogy az ellenfél tagjai az élvonalban vagy külföldön játszanak, míg a mieink közül alig valaki lépett pályára az NB I-ben. Így nehéz versenyben maradnunk.
