Az alábbi e-mail érkezett vasárnap a Szombathelyi Haladáshoz.
„Szombat este a fiam felvezető volt a Videoton-meccsen. Az Önök játékosa, Bosnjak jutott neki. Ezért is írok. Nagyon szeretném megköszönni a fiatalember hozzáállását a fiamhoz. Mi hét éve hordjuk focizni a gyereket, rengetegszer vezetett már fel, nem nagyon szereti, mert szerinte nagyon nagyképűek a játékosok. Sajnos sok negatív tapasztalatot élnek át ezek a gyerekek egy-egy ilyen felvezetés alkalmával. De az Önök játékosa ezt megcáfolta. Én mint szülő nagyon szépen köszönöm neki azt az élményt, amit a fiamnak okozott. Köszönöm szépen, hogy beszélgetett végig vele, megkérdezte, hogy hívják, végig fogta a vállát, hogy tetszett neki a cipője és az egész hozzáállását – és azt is, hogy a meccs végén – mikor már Zsome civilben odament a játékosbejáróhoz – visszaköszönt neki. Hatalmas élménnyel és egy »igenis vannak rendes focisták« megállapítással lettünk gazdagabbak.
A továbbiakban sok sikert kívánunk csapatuknak.
Köszönettel: Makk Edina”
Gömöri, a hős – Bobory Balázs publicisztikája
