Fogalmazzunk úgy – Malonyai Péter jegyzete

Ha most sem táltosodik meg a Diósgyőr, akkor soha!

Miközben sejtésem szerint soha (vagy legalábbis nem egyhamar), kíváncsian várom a csapat soros bajnokiját ma este az MTK ellen. Elvégre akkora lehet a rend, a fegyelem, a következetesség a klubnál, hogy a legutóbbi bajnoki eredmények valamiféle emberfeletti furfang jóvoltából kerültek a csapat neve mellé. Meglátják, nem telik bele sok idő, és kiderül, csak látszat, hogy a nyilván roppant rutinos edzővel (egy évig a spanyol negyedosztályú Centro de Deportes El Palo mestere volt!), Fernando Fernándezzel kilenc meccsen csupán hét pontot szerzett a csapat, hét gólt ért el s kapott tizenhetet, miközben éppen csak benn maradt az NB I-ben.

Ez ne tévesszen meg senkit, mert rend van Diósgyőrben. De még mekkora! Most például egyik pillanatról a másikra megvonták a felnőttjogot Ugrai Rolandtól és Busai Attilától. Az ok tipikus magyar, amolyan „a döntés hátteréről nem szeretnék többet mondani, mint amit feltétlenül muszáj”, hogy Tajti sportigazgatót is bevonjam a mesébe. Aki azt tanácsolja, „fogalmazzunk úgy”, hogy hibádzott a teljesítményük. Nem úgy a többieké – ezért áll a csapat az utolsó előtti helyen.

Azt most felejtsük el, hogy Ugrai csatárról többen tudják, kicsoda, mint Tajti igazgatóról és Fernández mágusról együtt, arra viszont emlékezzünk, hogy Ugrai akkor tűnt ki a válogatottban ambíciójával, akaratos játékával, amikor a Storck-csapat már csak a múltjából élt. És azt se felejtsük el, hogy a transfermarkt.com szerint ő a legértékesebb futballista a keretben (450 ezer euró), és Busai is a huszonötös keret első felében van értékben (200 ezer euró). Ami csak azért érdekes, mert feltehetően a fizetésük megfelel az üzleti rangsoruknak, nem alacsony, ám mostantól a rend és a fegyelem nevében kidobott pénz.

Ilyenkor illene megkérdezni, hogy ugyan ki szerződtette őket, azonban a pénzeszsákon sohasem kérnek számon semmit. De őt legalább a vagyon sérthetetlenné teszi, ám mitől védett az edző? Aki akkor az igazi, ha képes maga mellé állítani a sorból kilógó, de jó játékost is. Ez sem ment Fernándeznek, ám bizonyítania sem, hogy alkalmasabb a tavasszal kiebrudalt, nálam a legjobbak között lévő Bódog Tamásnál.

Akit – szerintem – a játékosok fúrtak meg, meglehet, azért, mert nála volt meló rogyásig. Lehet, hogy most könnyebb, de – ezt is csak én mondom – illene újra kicsomagolni a fúrót.

És Bódog Tamás megérdemel egy bocsánatkérést.