Doktor Bubó – Somogyi Zsolt jegyzete

Több tanulsága is van Schäfer András történetének. Először talán az, hogy az utóbbi évek legfontosabb MLSZ-döntése az úgynevezett fiatalszabály volt, mégpedig azon egyszerű logika mentén, hogy a légiósokkal szemben minél több magyar tehetség kerül az NB I-ben a figyelem fókuszába, annál többnek lesz esélye – ha a teljesítménye predesztinálja rá – továbblépni, mindez pedig a magyar futballnak, esetleg a válogatottnak is hasznos lehet. Hosszabb távon, ugye, illik hozzátenni, de mifelénk mindig a ma, esetleg a holnap sikerének rendelünk alá mindent, a holnapután nem számít, hol van az még…
Több tanulsága is van Schäfer András történetének. Először talán az, hogy az utóbbi évek legfontosabb MLSZ-döntése az úgynevezett fiatalszabály volt, mégpedig azon egyszerű logika mentén, hogy a légiósokkal szemben minél több magyar tehetség kerül az NB I-ben a figyelem fókuszába, annál többnek lesz esélye – ha a teljesítménye predesztinálja rá – továbblépni, mindez pedig a magyar futballnak, esetleg a válogatottnak is hasznos lehet. Hosszabb távon, ugye, illik hozzátenni, de mifelénk mindig a ma, esetleg a holnap sikerének rendelünk alá mindent, a holnapután nem számít, hol van az még…

S ha már válogatott…

Nagy Ádám bolognai szerződése kapcsán többször elemeztük, hogy a gyerekként törékenynek tetsző fedezet ifistaként még csak nem is a legmagasabb osztályban futballozott, és lám, mégis ő lett légiós, ő játszott Eb-n. Schäfer Andrást sokáig hiába ajánlották a korosztályos válogatottak figyelmébe, már bemutatkozott a felnőttek között, amikor először meghívót kapott, és ha elfogadjuk, hogy vannak a társaiknál később érő típusok, ez azért talán azt is jelenti, mi még mindig nem látjuk, ki számít tehetségnek, kiből lehet értékes áru (bocsánat, ha nyers a kifejezés) a nemzetközi futballpiacon, mintha mi még mindig csak néznénk a futballt, de nem látnánk… Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója utalt arra, hogy amikor az élvonalbeli bajnokesélyes érdeklődésére azt merte válaszolni, hogy Schäfer András egymillió eurós játékos, és igenis lesz klub, amely áldoz majd annyit érte, csodálkozva néztek rá. A történet, persze, akkor lehet igazán látványos, ha egy ilyen üzlet nem számít majd rendkívülinek, s az akadémiák elitbajnokságában szereplők az utánpótlásból kiöregedve nem az NB III-ban találnák magukat, hanem technikailag, taktikailag, erőnlétben megfelelően felkészülve, megerősödve készen állnának a felnőttfutball támasztotta kihívásokra. Egyelőre nem tudni, Schäfer András pályafutása hogyan alakul Genovában, szurkolunk neki, hogy legyen sikeres a Serie A-ban is.

A szurkolói lélek persze türelmetlen, a külföldön piacképes fiatalok tekintetében doktor Bubót idézi: „Kérem a következőt!”