Sótlan diéta – Malonyai Péter jegyzete

Iváncsa, Vörösmarty utca 3. A Pompos étterem címe, ám ez itt nem a reklám helye, hiszen most egy-két napig különösebb hírverés nélkül is telt házat regisztrálhatnak. Sör, bor, pacal, csülökpörkölt, brassói (és így tovább, és így tovább...), mellé pedig egymást túlkiabálva rengeteg „az milyen volt, amikor...” kezdetű emlékezés a napsütéses, a futball legszebb hagyományaira emlékeztető kora délutánra. Elvégre megtörtént, ami egyébként normálisan nem történhet meg: a futballcsapat kiverte a Magyar Kupából a Ferencvárost, amely…

Amelyről nem írom le, hányszoros bajnok, kupagyőztes, hogyan vitézkedett eddig az európai kupaporondon, mert ezzel a csapat nagyságát bizonygatnám, most viszont jobb, ha mindenki csendben marad az Üllői úton. Mert a sportban is előfordul, hogy mentség nincs, legfeljebb magyarázat.

Most az sem nagyon lehet, legalábbis elfogadható. Ha már Magyar Kupa (ismétlem: magyar), érdemes rögzíteni, hogy négy honfitársam mellett tíz aligha éhbérért futballozó külföldi vendég volt a pályán. A következtetést mindenki sejti, tudja, aki el tud számolni tizennégyig (hogy aktuális maradjak).
Vendégekről szóltam a légiósok kapcsán, nem véletlenül. Ezek az ifjak nyilván rendesek, betartják a házirendet, szajkózzák a kötelezőt, ám aligha vannak otthon, nem csupán az Üllői úton, hanem egyébként is. Fogalmuk sincs arról, hogy a Fradi-mez mire kötelez nálunk, eszükbe sem jut, hogy a klubnál nem feltétlenül a pénztár a legfontosabb helyiség, korszerűen: a pontosan érkező havi utalások csak munkajogi kötelezők. Ellenérték, amiért esetükben többet illik adni a muszájnál, már csak a tradíciók miatt is.

Szolgált már ekkora blamával a Fradi, például 1941 márciusában, amikor a Gázgyár verte ki a Magyar Kupából (2:3). Mondják, hogy a WM-rendszer ellen tiltakoztak a „fiúk”, ám az ok mindegy, most is az. Ahogy Pataki Mihály csapatfőnök mondta 1941-ben: „A mieink lebecsülték az ellenfelet. (...) A Ferencvárosnak semmilyen körülmények között sem volna szabad (...) így futballozni. Az nem mentség, hogy fáradtak voltak a játékosok. A Ferencváros ennyi előnyt bátran adhat egy amatőrcsapatnak.”
Nincs új a nap alatt. Ahogy az sem véletlen, hogy az iváncsai étlapon a hagyományos étkek uralkodnak. Nem kell a könnyebb, elég, ha a bajnokcsapat szolgál sótlan diétával.

Bocsánat: show-tlan – ezt csak a vegák kedvéért.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!