Kisvárda: Vonzó lehetőséget kerestem – Wellington Nem

– Korábban a brazil válogatottban is játszott, brazil bajnok volt a Fluminensével, a Sahtar Doneckkel többek között szerepelt a Bajnokok Ligájában. Ilyen háttérrel miként esett a választása Magyarországra, hogyan került Kisvárdára?     
– Legutóbb a Vitóriánál játszottam, a brazil országos másodosztályban, de egy ideje már azt nézegettem, miként térhetek vissza az európai labdarúgásba – válaszolta lapunknak a 32 éves Wellington Nem, akit szabadon igazolhatóként szerzett meg a Kisvárda Master Good. – Vonzó lehetőséget kerestem, azt szerettem volna, hogy versenyképes, sőt, nehéz bajnokságban játszhassak, a Kisvárda pedig olyan projektet mutatott nekem, ami minden szempontból tetszett. Nagyon boldog vagyok, hogy végül sikerült megegyeznünk egymással.

– Mennyit tud magáról a csapatról, hallott már a Kisvárdáról korábban?     
– Bevallom, nem sokat tudtam a csapatról, utána kellett néznem. Végeztem egy kis kutatást, és ez alapján kifejezetten megtetszett a klub, de sokat nyomott a latban az is, hogy miként álltak hozzám a kisvárdai klubvezetők.

– És a magyar labdarúgást úgy általában mennyire ismeri?     
– Tudom, hogy most jó a válogatottjuk, és hogy sok jó játékosuk van. Ezért is várom már, hogy megismerkedjem a helyi bajnoksággal, amelyről azt hallottam, nagyon kiélezett.

– Gondolom, akkor azzal is tisztában van, hogy nem túl rózsás a csapat helyzete az idényben. Milyen célokkal érkezett?     
– Azzal, hogy mindent megtegyek a Kisvárda sikeréért. Nem számít, mi történt eddig, tudásom legjavát szeretném nyújtani, ha ez megvan, az eredmények is könnyebben jönnek. Természetesen a legfontosabb, hogy elkerüljük a kiesést, ehhez szeretnék hozzájárulni.

– Mennyi időre írt alá a Kisvárdához?     
– Hat hónapra, azaz az idény végéig. Remélem, ennyi idő alatt mindenképp sikerül letennem a névjegyemet, és hozzátehetek a csapat sikeréhez. Hogy utána, mi lesz, még nem tudom, a sorsomat Isten kezébe helyezem, de abban mindenképpen bízom, hogy ez a fél év sikeresen telik.

– Melyik poszton játszik a legszívesebben?     
– Legutóbb a Vitóriában második csatárt játszottam, tízesként, és kifejezetten élveztem, de jobbszélsőként is nagyon komfortosan érzem magam a pályán. A lényeg, hogy olyan szerepkört kapjak, amelyben hatékonyan tudom segíteni a csapatot.

– Megismerkedett már az új csapattársaival? Miként kommunikál velük?     
– Csak futólag sikerült megismerkedni néhányukkal, de nagyon boldog vagyok, mert mindenki szívélyesen fogadott. A kommunikáció rajtam is múlik, mert bevallom, angoltudásom nem a legjobb, magyarul pedig értelemszerűen nem tudok, de mindent megteszek azért, hogy a legjobb kapcsolatot alakítsam ki a csapattársakkal.

– Kisvárdán lakik?     
– Igen, a városban kaptam egy nagyon szép lakást a klubtól. Eddig még nem volt időm rá, hogy körbenézzek a környéken, mert szerda hajnalban érkeztem Magyarországra, azóta pedig csak arra volt lehetőségem, hogy eljöjjek a klubhoz, valamint arra, hogy egy kórházban átessek az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálatokon.

– A beszélgetés elején említette, hogy kifejezetten kereste a lehetőséget, hogy visszatérjen Európába. Miután vége lett a brazil országos bajnokságnak, nem is szerepelt többet a Vitóriában? Hogyan tartotta magát edzésben?      
– A Vitóriában november végén játszottam az utolsó mérkőzésemet, azóta Salvadorban edzettem, és igyekeztem formában tartani magam. Sajnos többnyire csak egyedül tudtam edzeni, de arra figyeltem, nehogy kiessek a ritmusból, mert közben kerestem a lehetőséget, hogy aláírhassak – elképzeléseim szerint – egy európai csapathoz.

– Melyik volt pályafutása legemlékezetesebb mérkőzése?     
– Szívem szerint nem egy mérkőzést emelnék ki, hanem a 2012-es idényt, amikor a Fluminensével országos bajnoki címet nyertem – varázslatos időszak volt. Ugyanakkor említhetek egy konkrét meccset Európából, a Sahtar–Bayern München Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első találkozóját, amelyen ugyan nem kaptam sok játékpercet, de mégiscsak a kontinentális klubfutball csúcstornáján, a világ egyik legjobb alakulata ellen játszhattam.

– A Fluminense a nevelőegyesülete, de amúgy a rióiaknak is drukkol?     
– Igen, a Fluminensének drukkolok, ezért is külön öröm számomra, hogy a csapat 2023-ban megnyerte a Libertadores-kupát.