Csinger Márk: Cél a dobogó és a kupadöntő

– Meglepődik még, hogy a Nemzeti Sportnál, és más sportoldalaknál is hétről hétre az NB I-es forduló válogatottjában olvassa a nevét?
– Nagyon örülök neki, hogy többször is lehetőséget adtam erre – nyilatkozta lapunk megkeresésére Csinger Márk, az ETO belső védője. – Azzal a céllal érkeztem Győrbe, hogy segítsem a csapatot. Az előző idényt szinte teljesen ki kellett hagynom térdszalagszakadás miatt, ebből vissza kellett jönnöm, mégpedig még jobb fizikai állapotban. Most talán jobb állapotban vagyok, mint a sérülés előtt, és ennek köszönhető, hogy a legjobbamat nyújtom.

– Borbély Balázs lapunknak adott interjújában azt mondta, az ETO következő magyar válogatott futballistái Miljan Krpics, Tóth Rajmund és Csinger Márk lehetnek. Mit szól edzője véleményéhez?
– Boldog vagyok, hogy felvetődik a nevem, de nem én mondom meg, ki kerül a válogatottba, hanem Marco Rossi. A védelemben jelenleg állandó nevek vannak, én annyit tehetek, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtom, s úgy látszik, várnom kell még a meghívóra. Sokat hagytam ki sérülés miatt, az elmúlt időszakban mutatott teljesítményt nyújtva van esélyem a válogatottságra.

– És arról mit gondol, hogy Botka Endréhez hasonlította a játékát?
– Ezt nekem így nem említette, de Botka Endre kifejezetten fontos szerepet töltött be a Ferencvárosban és a válogatottban, példaértékű a pályafutása, és nagyszerű lenne azt a szintet, vagy még jobbat elérni.

– Visszatérve az ETO-hoz: egyetért azzal a megállapítással, hogy védőtársa, Miljan Krpics kiesése miatt esett vissza az ETO támadójátéka?
– Mindenképp lehet érezni a hiányát, de nem azért megyünk kevesebbet előre, mert nem áll rendelkezésre. Való igaz, rendszeresen előre juttatja a labdát, de a támadásokat a középpályások és a csatárok fejezik be. A Loki ellen tényleg csak a győztes gól hiányzott a játékunkból, ebben vissza kell térnünk a korábbi formánkhoz, de ugyanez a helyzet a kapura lövésekkel és a helyzetkialakítással. Ezekben a napokban rápihenünk a következő bajnokira, és reméljük, hogy a szünet után újra ugyanolyan teljesítménnyel rukkolunk ki, amilyennel az idény elején tudtunk. Természetes egy csapat életében a hullámzás.

– Ezen a héten inkább a pihenés került a középpontba?
– Kicsivel több szabadnapot kaptunk a megszokottnál, de csütörtöktől igencsak intenzív három nap vár ránk. Fárasztó lesz, de ezt is szeretni kell, ez is a futball része.

– Korábban már játszott a másodosztályban az ETO-ban, milyen érzéseket keltett a győriek nyári érdeklődése?
– Azóta Győrben élek, innen jártam Dunaszerdahelyre is. Ismertem több játékost is, beszéltem velük, s tudtam, hogy sokat változott a jó irányba a klub. Az edzőt is ismertem, és amikor a nyáron megkerestek, nagyon szívesen jöttem.

– Tudna gyakorlati példát mondani arra, hogy sokat változott a jó irányba a klub?
– Például amikor először bementem az öltözőbe, teljesen más helyiség fogadott. Sokkal nagyobb és profibb stáb dolgozik körülöttünk, most már a pálya is jobb. Összességében minden szempontból profibbá vált a klub.

– Mit hozott magával Dunaszerdahelyről?
– Ott éltem át először, milyen rendszeresen telt ház előtt futballozni, megtanultam, milyen az igazi szurkolás. Szerencsére ezt már az ETO-nál is el tudom mondani, de korábban meglátszott, hogy csak az NB II-ben szerepel a csapat. A DAC-nál éreztem először, milyen nagy stadionokban rangadókat játszani, például a Slovan ellen, de azt is, hogy milyen nyomás alatt futballozni azzal az elvárással, hogy a dobogón kell végezni. Ott váltam igazán felnőtt futballistává.

– A DAC a szlovák, az ETO pedig a magyar első osztályban tartozik az élcsapatok közé: melyik bajnokságot tartja nagyobb kihívásnak?
– A játékosok képességeit tekintve a magyar bajnokság jobb, Szlovákiában sokkal több a párharc, a felívelés, a fejpárbaj. Ez persze előfordul az NB I-ben is, de itt több jó csapat van. Hogy melyik az erősebb bajnokság, azt nem határoznám meg, inkább a különbségre világítanék rá, hogy a Szlovákiában a fizikai felépítés, Magyarországon pedig a technikai tudás az előnyösebb. Nekem szerencsére mindkettő fekszik, ha erőszakosabbnak kell lenni, vagy ha labdával kell többet játszani.

– Dunaszerdahelyen a dobogó volt az elvárás, Győrben mi lehet a csapat célja az idény végére?
– Mi mindenképp szeretnénk a dobogón végezni, ezért mindent megteszünk, de akkor lenne igazán szép az idény, ha emellett a kupában is jól szerepelnénk, és pályára léphetnénk a Puskás Arénában rendezendő fináléban.