Összefogtak az NB II-es klubok, vitatják a büntetések mértékét és a kötelező vasárnapi játéknapot is

Mint a Bp. Honvéd honlapja fogalmaz, a klub már a 2025–2026-os idény megkezdését megelőzően párbeszédet kezdeményezett a másodosztályú csapatok között, erre azonban csak most tudott sor kerülni, s a 16 egyletből 15 képviselője vett részt a megbeszélésen, amely a Kozármisleny egykori ügyvezetője, Feleki Attila tiszteletére egyperces néma csenddel kezdődött.

1. MLSZ Fegyelmi Szabályzatának módosítása, tapasztalatok

Ahogy a közleményben olvasható, megállapítást nyert, hogy a klubok más-más mértékben szembesülnek a szigorítással – ugyanakkor aránytalannak tartják a fegyelmi határozatokban kiszabott büntetéseket, szankciókat. Minden klub folytatott valamilyen konzultációt a szurkolóival, felhívva ezzel a figyelmet kifejezetten a tiltott rasszista megnyilvánulásokra. A Honvéd a felfüggesztett büntetése után elsőként kapott szektorbezárást rasszista bekiabálásért, noha úgy vélik a klubnál, szurkolóik példaértékűen buzdítják, buzdították a csapatot a meccsek jelentős részén. Ugyanakkor a klub álláspontja szerint kifogásolható, hogy az MLSZ ellenőrei jelentéseikben nem rögzítik a kiváltó okokat.

A klubok megegyeztek abban, hogy a szurkolótábor létszáma nem döntő, de befolyásoló tényező. Van olyan NB II-es csapat, amelyet mindösszesen öt szurkoló kísért el az idegenbeli mérkőzésre, egy bekiabálásért azonban nagy pénzbüntetést szabtak ki a klubra.

A klubok egyetértettek abban, hogy nagy problémát okoz, hogy az NB I-es és NB II-es együttesekre kiszabott büntetési tételek szorzója megegyezik, kizárólag az alapbüntetés mértéke tér el, ez pedig nagyobb terhet ró a jóval kisebb központi pénz felett diszponáló másodosztályú klubokra, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja a szektorbezárás ténye és az esetleges zárt kapus büntetés kiszabása.

A klubok képviselői megállapították, hogy jelenleg nincsen olyan eszköz a kezükben, amellyel megakadályozhatnák, kiszűrhetnék a rasszistának titulált szurkolói bekiabálásokat. Továbbá vitatják, hogy a „cigányozást” a korábbi „obszcén, becsmérlőnek” minősített kategóriából a MLSZ áthelyezte, s már „rasszista” kifejezésnek titulálja.

A klubok álláspontja szerint a futball populáris sport, és egyebek mellett a társadalmi rétegek magas reprezentációja miatt a lelátókon soha nem lesz csend a mérkőzéseken.

A klubok nehezményezték, hogy az MLSZ részéről nem történt előzetes egyeztetés, kommunikáció a fegyelmi szabályzat módosításával kapcsolatban, és csak a bajnokság megkezdése előtt közvetlenül szerezhettek tudomást a szigorításokról, ezért az NB II-es klubok kezdeményezik az MLSZ-szel való konzultációt.

Mindemellett pedig szeretnék, ha az MLSZ iránymutatást adna arra vonatkozóan is, hogy a klubok jogilag milyen intézkedéseket tehetnek meg a szurkolókkal szemben a rasszista megnyilvánulások megszüntetése érdekében.

2. Mérkőzésidőpontok az NB II-ben

A klubok ismételten kezdeményezik, hogy ne kizárólag vasárnapi játéknap lehessen az NB II-ben (leszámítva a hétfői tévés mérkőzéseket). A szurkolói visszajelzések és sportszakmai szempontok alapján is rendkívül hátrányos vasárnap bajnoki mérkőzést rendezni – írja a Honvéd a honlapján.

Ezt alátámasztandó példaként felmerült, hogy a fiatalok a kispadon ülnek NB II-es mérkőzéseken, és mivel az NB III-ban is vasárnap van a mérkőzés, így sokan nem tudnak játszani sehol.

A klubok megállapodtak abban, hogy felveszik a kapcsolatot az M4 Sport csatornaigazgatójával a mérkőzések időpontjainak esetleges módosításával kapcsolatosan.

3. Vendégszektorok kapacitása

A klubok képviselői megvitatták a Honvéd javaslatát, és megállapodtak abban, hogy ahol az infrastruktúra lehetővé teszi, ott a létesítmény teljes kapacitásának 10 százalékát (vagy akár ennél többet is) elérhetővé teszik jegyvásárlásra a vendégcsapat szurkolói számára.

4. Az NB II-es klubok MLSZ-képviselete

Az NB II-es klubok képviselői elhatározták, hogy rendszeresen, negyedévente találkoznak, illetve, ha van aktualitás, ami indokolja, akkor sűrűbben is megteszik ezt. Az NB II-es klubok kérték az MLSZ-t, hogy amennyiben lehetséges, az MLSZ elnökségébe is kerülhessen képviselő, de legalább az elnökségi üléseken meghívottként, konzultációs, informális joggal részt vehessenek.