A pozitív példa – Thury Gábor jegyzete
Több feltétel is teljesült (a pénzügyi és a regisztrációs gondok elhárultak), így a spanyol labdarúgó-élvonalban szereplő Real Valladolidba igazolt Nikitscher Tamás, a Kecskemét középpályása. A 25 éves futballistáért a spanyolok a három és fél éves szerződés ellentételezéseként a bónuszokkal együtt egymillió euró körüli összeget fizetnek a magyar klubnak, amellyel a játékos 2023-ban bajnoki ezüstérmet szerzett.
Az alig százötven lelket számláló göcseji Dobronhegyről – ahol még futballpálya sincsen… – göröngyös úton érkezett Valladolidba. Nagy utazás ez a 2023 júliusában keresztszalag-szakadást szenvedő sportolónak, még akkor is, ha az északspanyol klub a La Ligában az utolsó helyen áll.
Nem tipikus pályafutás az övé: noha fiatalon összesen nyolc évet töltött Zalaegerszegen, felnőttpályafutásában az is benne volt, elkallódhat. Az NB II-es DEAC-ból az NB III-as Makón, a második vonalbeli Pécsen keresztül került Kecskemétre, ahol Szabó István kihozta belőle a jó futballistát. Azért nem írom, hogy a maximumot, mert bőven van még benne potenciál. Marco Rossi szövetségi kapitány nagyon jó érzékkel állította be Nagy Ádám helyére, azóta nem lehet kirobbantani a legjobbak közül. A hatszoros válogatott 193 centi magas, kiváló felépítésű (az edzések után rendre a konditerembe vezet az útja egy kis ráadásra) belső középpályás feladata, hogy Schäfer Andrással áthatolhatatlan tengelyt alkossanak. A testi adottságaival a párharcok nagy százalékát megnyeri. Roppant kellemetlen ellene játszani, s nem kedvelem ezt a kifejezést, de box-to-box játékos, hátára veszi a pályát a két 16-os között, sőt, jól is lő.
Azt tartja, a maximális intenzitású edzések elvégzése, a kondizás alap, az egész életét alárendeli a futballnak, az étkezést és a pihenést is. Pozitív szemléletével még a legválságosabb időszakban sem esett kétségbe, vallja, a kellő alázattal elvégzett munka az évek folyamán megtérül. Kevés nála tudatosabb futballista játszik – bocsánat, most már múlt időben, játszott – a magyar pályákon. Nem elsősorban a pénz motiválja, hanem a játék szeretete, mondhatnám, a régi idők labdarúgója modern kivitelben.
Lehet persze ironizálni, hogy az utolsó helyezettől ugyancsak sereghajtóhoz igazolt, de nem teszem.
Fogunk még ennek a srácnak tapsolni!
A bakelit varázsa – Malonyai Péter jegyzete
