David Beckham félti a mezét

Noha nem kellett őt bemutatni senkinek, a szpíker a "szupersztár" jelzővel ruházta fel a Real 23-asát a névsorolvasás során. Még el sem kezdődött a meccs, amikor Beckham már tapsolt: a válogatottságtól búcsúzó Illés Bélát köszöntötte ily módon; igaz, a Hungária körúton megszokott "Béla, Béla" rigmusra nem zendített rá…

Miután az egyik fia keresztnevével díszített jobblábas csukán (a bőség zavara: a három srácból egynek nem jut hely a két cipőnyelven…) megkötötte a fűzőt, majd megigazította sportszárát, a kezdés pillanatában előreszaladt két métert. Az embernek eleinte az volt az érzése, a társak nem akarják bevenni a játékba: nyolc másodperc híján már két perce ment a meccs, amikor először labdába ért; a mozdulat amúgy hibátlan volt, a másfél méterre álló Michel Salgadónak nem okozott gondot lekezelni az átadást. Később Roberto Carlosnak sem: a brazil balbekk meglódult, elrikkantotta magát, hogy "David", és már kapta is 40 méterről az Orient Expressnél is pontosabban érkező labdát.

Testi épsége először akkor került veszélybe, amikor Tóth Norbert szabadrúgásánál beállt a sorfalba, de neje, Victoria Adams nagy boldogságára a labda egy csapattársát találta telibe. Hogy szorult belé empátia, azt negyedóra elteltével bizonyította: a megsérülő Böőr Zoltánt tapssal búcsúztatta.

A sarokrúgásánál sikítozó tinédzsercsoportot egy laza intéssel elégítette ki, a simogatás a Real első gólját jegyző Zinedine Zidane-nak jutott. Maradva még a kézmozdulatoknál: 33 perce ment a mérkőzés, amikor tanítanivaló partdobást végzett el.

Szegény pára, bár nem is volt születésnapja, egy "csomagot" kapott Kerekes Zsombortól, becsületére váljon, zokszó nélkül tűrte, hogy beleütötte az orrát a Puskás-stadion talajába. Három perccel a játékrész vége előtt viszont már kinyílt a szája: Kenesei Krisztián éppen nekifutott volna a büntetőnek, amikor a 74 kilója ellenére minden hájjal megkent középpályás jelezte, szerinte nincs jó helyen a labda (holott ott volt).

A 44. percben jött el az ő pillanata: miután Julio Baptistát felrúgták, Roberto Carlosszal nagy sprintet levágva siettek a tett helyszínére, nem kizárt, hogy a szabadrúgást azért végezhette el az angol, mert ő ért oda előbb. Ünnepelhetett is volna, ha nem Fülöp Márton ölében köt ki a labda. Nyilvánvalóan nem ez, hanem a házigazdák javára megítélt 11-es bosszantotta fel annyira, hogy a szünetet jelző sípszót követően jó messzire elrúgta a játékszert, mi több, a bírónak, Markus Merknek oda is szólt valamit. A párbeszéd azzal zárult, hogy a jelek szerint könnyen felejtő David elment a labdáért…

A második félidőben is olybá tűnt, a "spanyolok" közül Beckham akarja legjobban a sikert: nem volt rest a hátvédsorba viszszajönni a labdákért, sőt a samponreklámokba kívánkozó frizuráját kockáztatva még a fejpárbajokat is vállalta. Ami a sportboltban elkeserítő volna, az a futballpályán nem volt az: az első labdát 55 perc elteltével adta el. Lelkesedését hűen jellemezte, hogy nagy igyekezetében Kenesei Krisztián fejébe is belerúgott, illetve hogy a Realt újfent vezetéshez juttató Ronaldóhoz úgy szaladt oda, mint a három hete nem látott gyerekeihez.

Bár minden meccs 90 percig tart, Beckham számára 80 elteltével véget ért a vasárnapi, a pályáról lejövet nyomott egy nagy puszit a helyét elfoglaló Carlos Diogo arcára, majd dobott egy csókot a közönségnek is. A végén nem cserélt mezt, de efölött már szemet hunytunk.