Gyász: Úriember a végtelenségig – Jakab János Ihász Kálmánról

„Nagyon megbízható, jó futballista volt, de ami talán ennél is fontosabb: úriember a végtelenségig – mondta lapunk érdeklődésére Jakab János, a másodosztályú Budafok tiszteletbeli elnöke, aki a régmúlt nagy magyar futballistáinak minden évben nagyszabású találkozót szervez. – Gyerekkorom óta a játéka bűvöletében éltem, néztem a nagy Vasasban a hatvanas évek közepén, óriási hatással volt rám. Aztán amikor személyesen is megismertem, nagyon őszinte, korrekt ember képe alakult ki bennem róla. Még találkoztunk december közepén a hagyományos karácsonyi öregfiúk-összejövetelünkön, jókedvű volt, örült, hogy újra együtt lehet a régi csapattársaival, nem sejtettem, hogy akkor látom utoljára.”„Nagyon megbízható, jó futballista volt, de ami talán ennél is fontosabb: úriember a végtelenségig – mondta lapunk érdeklődésére Jakab János, a másodosztályú Budafok tiszteletbeli elnöke, aki a régmúlt nagy magyar futballistáinak minden évben nagyszabású találkozót szervez. – Gyerekkorom óta a játéka bűvöletében éltem, néztem a nagy Vasasban a hatvanas évek közepén, óriási hatással volt rám. Aztán amikor személyesen is megismertem, nagyon őszinte, korrekt ember képe alakult ki bennem róla. Még találkoztunk december közepén a hagyományos karácsonyi öregfiúk-összejövetelünkön, jókedvű volt, örült, hogy újra együtt lehet a régi csapattársaival, nem sejtettem, hogy akkor látom utoljára.”

Belgiumban élő egykori csapattársa, a kapus Kenderesi István így emlékezett meg Ihász Kálmánról:

„Nehéz megszólalni: ötvenhárom éves barátság ért véget, még alig tértem magamhoz, amióta értesültem a hírről. Azóta voltunk a legközelebbi barátok, hogy 1966-ban odakerültem a Vasashoz, amellyel rögtön bajnokok is lettünk. Ha messzire utaztunk vagy edzőtáborba mentünk, mindig egy szobában aludtunk. Ahányszor Belgiumból hazatértem Magyarországra, mindig nála laktam. Ő és a felesége voltak a fiam keresztszülei. Vigasztalhatatlan vagyok. Itt van a kezemben egy közös fotónk, amely a legutóbbi hazai válogatott meccsen, a finnek elleni találkozón készült, együtt ültünk a lelátón, majd ünnepeltük a születésnapomat is, gyakran ránézek erre a képre. Kevesen tudják, hogy a gasztronómiai tudása csaknem felért a futballtudásával, a pacalpörköltjei fantasztikusak voltak. Mindig meghívott rá, Belgiumban esélyem sincs ilyeneket enni.”

Ihász Kálmánt a Vasas a saját halottjának tekinti.