Szalai Attila: Tudom, mit vár tőlem Marco Rossi

2026.10.24. 09:51

Címkék

Kiváló formában futballozik a lengyel Pogon Szczecin 28 éves védője, Szalai Attila, aki az idényben már kétszer bekerült a forduló válogatottjába, és a Nemzeti Sportnak beszélt klubja merész céljairól, a neki szánt vezérszerepről és arról, hogy nemrégiben beszélt Marco Rossi szövetségi kapitánnyal.

– Csupa jót írnak önről a lengyel lapok – mit gondol, mivel szolgált rá?
– Úgy érzem, elkaptam a fonalat – mondta a Nemzeti Sportnak Szalai Attila. – A legutóbbi, Katowice elleni meccsen kapott gól nélkül nyertünk, ráadásul én adtam a gólpasszt, úgyhogy soha rosszabbat! Az ilyen találkozók sokat jelentenek, ugyanakkor tudom, minden héten bizonyítanom kell.

– Az idényben kétszer is bekerült az Ekstraklasa-forduló válogatottjába, azaz úgy tűnik, jó úton halad.
– Örülök, hogy formában vagyok, sokat játszom, és egy elismert bajnokság jó csapatában bizonyíthatok. Azon dolgozom, hogy minél kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtsak, mert nagyok a célok a klubnál.

Történelmi léptékű kihívás, hogy bajnok legyen a Pogon

– Ez a Pogon esetében mit takar?
– A klub még sosem nyert lengyel bajnoki címet...

– Gyanítom, ezen változtatnának.
– Ez a legnagyobb célunk, szeretnénk klubtörténelmet írni. Tisztában vagyunk azzal, mekkora feladat előtt állunk, hiszen a lengyel bajnokság rendkívül kiegyenlített. Sokat fejlődtünk csapatként, sikerült megerősítenünk a keretet, és a szakmai stábban is történtek változások. Nagyon jó az összhang az öltözőben, hiszünk magunkban, azonban még a bajnokság elején járunk, szóval szerényen, csendben kell dolgoznunk tovább.

POLISH FOOTBALL TOP LEAGUE MATCH: ZAGLEBIE LUBIN - POGON SZCZECIN — Fotó: Imago

A volt Barcelona-játékos, Óscar García precíz edző

– Óscar García korábban a Barcelonában futballozott, vezetőedzőként pedig többek között a Salzburgnál, az Olympiakosznál, a Celta Vigónál és az Ajaxnál. Milyen futballt vár önöktől?
– Talán meglepő egy spanyol edzőtől, de eddig a védekezésre helyezte a legnagyobb hangsúlyt. Mindenkinek pontosan tudnia kell, hol helyezkedjen labda nélkül, mi a feladata, hogyan segítsen a társainak. A stabil csapatvédekezés mindennek az alapja. Szeretnénk letámadni, birtokolni a labdát, támadó, domináns futballt játszani. A mester gyakran mondja, hogy labdával még sokat fejlődhetünk. Szigorú, következetes edzőnek ismertem meg, de a megbeszéléseken a mi véleményünkre is kíváncsi, még vitatkozni is lehet vele.

–A védelem közepén milyen szerepet osztott önre?
– Azt várja, hogy irányítsam a hátsó alakzatot, ügyeljek a csapatrészek közötti távolságokra, és segítsem a labdakihozatalt. Szereti, ha már a kirúgásból megpróbáljuk megjátszani a labdát. Nagyon jó érzés, hogy a klubnál és a szurkolók körében is megbecsülnek, vezérként tekintenek rám – igyekszem ezt a pályán és azon kívül azzal is meghálálni, hogy mindenben segítem a társaimat, különösen a fiatalokat.

– Huszonnyolc évesen rangidős a belső védők között. Hogyan fogadta ezt a felismerést?
– Egy kicsit megütött, hogy már a nagy öregek közé tartozom. Általában a fiatal belső védőnk, Dimitrosz Keramicisz a párom a védelem közepén, szerencsére nagyon jól megértjük egymást, a pályán kívül is sok időt töltünk együtt. Már amikor télen megérkeztem, az volt az elképzelés, hogy amolyan mentorként segítsem a fejlődését, átadjam neki a tapasztalataimat. Örülök, hogy ennyit lépett előre, és egyre jobban teljesít huszonkét évesen.

– A decemberben elülső keresztszalag-szakadást szenvedő Molnár Rajmund felépült, már a meccskeretbe is nevezték. Milyen a kapcsolata vele?
– Amikor megérkeztem, Rajmund épp lábadozott. Eleinte ő segített nekem: elmondta, mit érdemes tudni a klubról, hogyan működnek itt a dolgok, mire számíthatok. Mostanra ez kiegyenlítődött, igyekeztem támogatni a nehezebb pillanatokban. Örülök, hogy visszatért a meccskeretbe, és újra teljes értékű edzésmunkát végez – úgy látom, egyre jobb állapotban van. Rengeteget dolgozott azért, hogy felépítse magát, nagyra tartom az erőfeszítéseit. Korábbról, a válogatottból ismertük egymást, de Lengyelországban lettünk barátok. Meg kell mondanom, nagyon szuper, hogy van kivel magyarul beszélgetnem az öltözőben.

Már a csapatkapitányi karszalagot is megkapta

– Említette, hogy megbecsülik a Pogonnál. Ez miben nyilvánul meg?
– Néhány héttel ezelőtt, az Udinese elleni jótékonysági mérkőzésen először viselhettem a csapatkapitányi karszalagot. Nagyon megérintett, büszke voltam rá, mert ilyen rövid idő után ez óriási elismerés. A klubnál rendszeresen tartanak megbeszéléseket a meghatározó játékosokkal, amelyeken a csapatot érintő kérdéseket vitatjuk meg – talán elárulhatom, én is tagja vagyok ennek a körnek. Ez is mutatja, hogy bíznak bennem, számítanak a véleményemre. Szeretném megshálálni a bizalmat.

– Ha jó teljesítményt nyújt, talán Marco Rossiét is visszanyeri, elvégre ötvenháromszor játszott nála a válogatottban...
– Beszéltem a kapitánnyal, tudom, mit vár tőlem. Bízom benne, hogy újra ott lehetek a válogatottban, ezért mindent megteszek. Keményen dolgozom, mert tisztában vagyok vele, hogy ehhez rendszeresen játszanom kell, és jól kell teljesítenem. Most erre összpontosítok, tehát a célom egyértelmű: szeretnék visszakerülni a nemzeti csapatba.