Akinek végre eljött a kánaán

–Most igazán jóra fordult a sorsom –kezdte a támadó, miután megköszönte érdeklődésünket. –Folyamatosan játéklehetőséget kapok, és, úgy érzem, élek is ezzel, hiszen gólokat szerzek és gólpasszokat is adok.
–Mitől változott ekkorát a világ?
–Talán az, hogy szakítottam a barátnőmmel…? Krisztával három és fél évig voltunk együtt, most azonban vége lett, s egyelőre csak a futballra koncentrálok. Azért komolyabb indokok is vannak: korábban az volt a vezetés terve, hogy a drága pénzért megvásárolt "sztárokat” szerepeltetik, ám egy idő után kiderült, ez nem vált be, így kerültem többek között én is a képbe. A félreértések elkerülése végett mondom, már Ivica Oszim edzősködése idején is a kezdőcsapatban kaptam helyet, de igazán azóta megy a játék, mióta Oszim pályaedzője, a Sturm korábbi középhátvédje, Franco Foda lett a vezetőedző.
–Ha már itt tartunk: többször is beszélgettünk, s mindig úgy éreztem, nem volt felhőtlen a viszonya korábbi szakvezetőjével.
–Oszimmal senki sem ápolt közvetlen viszonyt, pedig állítom, ez egy futballistánál nagyon sokat jelent. Főleg nekem, hiszen én a "lelkizős” játékosok közé tartozok, ezért esett roszszul, amikor másfél évnyi légióskodás után kölcsön akartak adni.

–Ez már a múlt, erről, gondolom, nem szívesen beszél manapság…
–Tény, mostanában sztárként kezelnek Grazban, de téved, ha azt hiszi, nem emlékszem a korábbi időkre. Sőt, ma már látom, jót is tett, hogy ennyit kellett várni a sikerre, hiszen most már sohasem felejtem el, mit éltem át és mennyit dolgoztam ezekért az eredményekért. Gondoljon bele, amikor a Ferencvárostól a Sturmba kerültem, Magyarországon is sztár voltam, állandóan az újságban szerepeltem, míg légiósként be kellett állnom a sorba, ugyanúgy, mint harminc másik embernek.
– Ezzel azt akarja mondani, hogy elkényeztették a Fradinál?
–Utólag már be kell látni, hamar jött nekem a sztárság, márpedig a magyar labdarúgóknak ezt kell megtanulniuk. Aki külföldre szerződik, általában hazai mércével a sztár kategóriába tartozik, míg légiósként átlagos kerettagként kezelik. A Ferencvárosnál egy év alatt nagyon felkapott lettem, a Sturmnál viszont ki kellett harcolni a népszerűséget, s erre nekem három évre volt szükségem. Nem tagadom, többször megfordult a fejemben, hogy feladom és inkább hazamegyek. Főleg amikor kölcsön akartak adni, azt mondtam, köszönöm, ebből nem kérek. Mára tisztán látom, hálás lehetek a sorsnak, hogy így alakította a pályafutásomat. Persze, példám nem egyedüli, hiszen emlékezhetünk Lisztes Krisztiánra, vagy Dárdai Pálra, akik hasonló cipőben jártak.
–A Sturm Graznál az elmúlt hetekben állandó kérdést jelent, hogy ki lehet a csapat edzője. A legtöbben Christoph Daumot emlegetik Oszim utódjaként.
– Hiába kérdez, hiszen én sem tudok semmit. Ami biztos: Fodával eddig három találkozót játszottunk, és kilenc pontot gyűjtöttünk, vagyis hibátlanok vagyunk. Talán mi, játékosok is felszabadultunk egy kicsit, miután végbement az edzőváltás, de az biztos, ha így folytatjuk, s személy szerint én is rúgom a gólokat, Fodát nehéz lesz félreállítani…