Vendégvereség bátor futballal

Zavadszky Gábor nem csak átlagon felüli képességű labdarúgó, de szerény ember is. A Békéscsaba elleni mérkőzés hőse szinte pironkodva, szemlesütve fogadta a gratulációkat. Miközben a kezét szorongatták a drukkerek, csendesen megjegyezte, nem az ő érdeme a diadal, hanem a csapaté."Nekem sem menne a játék, ha a csapat nem úgy futballozna, ahogy immár hetek óta teljesít – mondta Zavadszky. – Tudatos, korszerű futballt játszunk, ebben a rendszerben mindenkinek meg van a feladata, így nekem is. Való igaz, Czvitkovics Péterrel jól megértjük egymást a jobb oldalon. Hol ő, hol én játszom beljebb, de mindig megfelelő összhangban futballozunk. Természetesen örülök a győzelemnek, bár a meccs előtt nem hittük, hogy ilyen könnyű lesz. Nem becsültük le a Békéscsabát, éppen ezért nagyobb iramban kezdtük a találkozót. Ennek eredményeképpen született az első gólunk is a harmadik percben.”
Zavadszky mindkét találatáról elmondható, hogy ritkán látni hazai pályán hasonlót. Az MTK középpályása első gólja előtt egy remek lövőcsellel a földre ültette Fekete Róbertet, a másodiknál pedig szenzációs mozdulattal csúsztatta a labdát a jobb felső sarokba.

"Láttam, hogy Fekete kétségbeesetten mozdul ki kapujából, és gondoltam, megcsinálom a lövőcselt – mondta a két gólt szerző középpályás. – Sikerült, mert a kapus a földre esett. Attól kezdve már nem volt nehéz dolgom.”
Örülhetnek hát az MTK hívei. A csapat magabiztosan menetel, és nem érdemtelenül áll Egervári Sándor együttese a tabella élén.
Természetesen szólni kell a sereghajtó Békéscsabáról is. A Garamvölgyi Lajos által edzett csapat a középpályán mondott csődöt. A pálya e részén Bánföldi Zoltán, Cseke László és Megyesi László feladata lett volna útját állni a hazai támadásoknak. Ám mindhárom labdarúgó nehézkesnek, lassúnak bizonyult; érezhető, hogy az NB I B-ben nem ehhez a ritmushoz szoktak. Azonban nem csupán a középpályával volt a baj, a védők is rendkívül pontatlanul futballoztak, és a második félidő közepére már az erő is elfogyott. Egyetlen üdítő kivétel akadt csak az Előre FC-ben, mégpedig az első élvonalbeli mérkőzésén futballozó, már 28 éves Lapsánszki Tamás. A jó képességű, gyors játékosra bízta Garamvölgyi Illés Béla őrzését. S jól döntött a szakember, mert Lapsánszki szinte hiba nélkül oldotta meg feladatát, és ezt leginkább gyorsaságának, technikai képzettségének köszönheti.

"Nem ilyen bemutatkozásról álmodtam – mondta Lapsánszki. – Fájó a vereség, és be kell ismerni, akár nagyobb különbséggel is nyerhetett volna az MTK. Annak viszont örülök, hogy a vereség ellenére elégedett volt velem a mester. Nagyon nehéz Illés Béla ellen futballozni, hiszen ő a legképzettebb magyar labdarúgó az élvonalban. Jól fedezi a labdát, váratlan megoldásokra képes, a gyors ritmusváltásokra építi játékát. Szerencsémre ezen az estén nem villogott úgy, mint a korábbi meccseken. Végül is nem rúgott gólt, és ez talán egy kicsit az én érdemem is. Szeretnék minél többször futballozni az élvonalban, és remélem a teljesítményemmel meggyőztem a kétkedőket.”
A vereség ellenére azért dicsérhető is a Békéscsaba, mert nem a bunkerfutballal próbálkozott, hanem a nyílt játékot választotta. Nyilván Garamvölgyi is felmérte, hiába állítja csapatát a saját tizenhatosára, valószínűleg akkor is vereség lett volna a vége. Természetesen Békéscsabán is tudják, nem az MTK legyőzésével maradhatnak az élvonalban, a pontokat a szerényebb képességű vetélytársak ellen kell begyűjteni.
Az MTK tehát továbbra is magabiztosan menetel a bajnokságban, és ezt a tudatos, felépített, szervezett játékának, na meg az átlagon felüli egyéni képességekkel megáldott labdarúgóinak köszönheti.