Kovács végre szusszanhatott

– Mintha egy wellnesshétvégén vettünk volna részt – áradozott Kovács Katalin. – A legfontosabb az volt, hogy regenerálódjunk, Vecseri Lajos gyúró mindennap legyúrta a csapatot, sokat szaunáztunk, és korán ágyban voltunk, hogy kipihenjük az eddigi fáradalmainkat.
– Gondolom, az olimpia esztendejében különösen jól jött ez a kis kikapcsolódás, hiszen meglehetősen kemény időszak vár önökre.
– Az elmúlt évekről sem mondható el, hogy leányálom lett volna. Azt hiszem, minden esztendőt úgy élek meg, hogy ez volt a legnehezebb, de szerencsére a sikerek feledtetik az emberrel a múltbéli nehézségeket, fájdalmakat. Természetesen fel vagyok rá készülve, hogy az augusztusig hátralévő időszak sem lesz zökkenőmentes, és akadnak majd hullámvölgyek, amelyeken át kell esni…
– Vagyis lelkileg már jó előre megerősítette magát.
– Igyekszem nem sokat gondolkodni azon, hogy mire készülünk. Mentálisan úgy fogom fel, mintha egy egyszerű feladat előtt állnék, persze mindemellett a munkában a legtöbbet hozom majd ki magamból.
– Bár most néhány napot még itthon tartózkodnak, február közepétől elutaznak Dél-Afrikába, majd Sevillába, és ha jól számolom, csaknem két hónapos edzőtábor vár önökre. Várja már az indulást?
– Igen is, meg nem is. Egyrészt szuper lesz, hogy az afrikai melegben, remek körülmények között tudunk tréningezni, és már alig várom, hogy vízre szálljunk. Ugyanakkor félek is ilyen hosszú időre elmenni, hiszen ennyi ideig még nem voltam távol a szeretteimtől. Nem tudom, milyen érzések törnek majd rám, és megvallom őszintén, most egy kicsit bepánikoltam, így a hátralévő időszakot megpróbálom főként a családommal tölteni.
– Akik, gondolom, mindenben segítik önt az aranyak felé vezető úton.
– Jaj, csak aranyról ne beszéljen!
– Ennyire sokkolja a lehetősége?
– Dehogy! Csak nem akarok terheket pakolni magamra. Tudom, hogy mindenki ezt várja tőlem, és természetesen én is ebben bízom, de ez nem olyan egyszerű és magától értedődő dolog, mint ahogy sokan gondolják. Különben is az a típus vagyok, aki azt tartja: jobb félni, mint megijedni, vagyis szeretném egyelőre magamban dédelgetni az álmaimat.