Rossinak mindegy, mivel nyer

A 125 köbcentis géposztályban a 18 éves Andrea Dovizioso pályafutása első diadalát aratta, a 250-ben debütáló Daniel Pedrosa pedig 18 évesen és 202 naposan minden idők legfiatalabb negyedliteres nagydíjgyőztese lett. A két hondás azonban a "hőstettei" ellenére háttérbe szorult, mivel Valentino Rossi megint maradandót alkotott. Egy még fejlesztés alatt álló Yamahával leiskolázta a mezőnyt Hondástul, Ducatistul, és megszerezte pályafutása 60. futamgyőzelmét.
De menjünk szépen sorjában! Miután Pedrosa a 250 köbcentis géposztályba igazolt, a Honda első számú nyolcadliteres pilótája Dovizioso lett. A fiatal olasz bizonyította: jól döntöttek a világ legnagyobb motorkerékpárgyárának vezetői. Az edzéseken végig szenvedett az első futómű beállításával, a szombati szabadedzésen el is esett, de az sem zavarta, hogy csúnyán bedagadt a jobb térde. A pole pozíció után a 34-es rajtszámú motoros a 34. GP-jén megszerezte első győzelmét is, méghozzá a verseny utolsó kanyarjában bemutatott félelmetes manőverrel. Dovizioso kívülről előzte meg a 2000-es világbajnok Roberto Locatellit, és eközben még arra is figyelt, hogy ne sodródjon ki, így hamarabb tudott kigyorsítani, mint ellenfele.
A 250-es csapata összeállításakor is jól döntött a Honda, amikor a nyolcadliteres világbajnok Pedrosát egy kategóriával feljebb költöztette. A versenyző már az előszezoni teszteken ámulatba ejtett mindenkit, a versenyen pedig úgy motorozott, mint egy veterán. Ez főleg annak tudatában meglepő, hogy Pedrosa többször is kijelentette: az idén elsősorban tanulni szeretne. A versenyen előbb utolérte a verhetetlennek látszó Randy de Puniet-t, majd az utolsó kanyarban "kifékezte" sokkal tapasztaltabb riválisát.
A teszteken a MotoGP királya, Valentino Rossi is azt nyilatkozta, hogy csak az évad második felében vár magától győzelmet, ám utóbb kiderült, ez túlzott szerénység volt a részéről. Az ötszörös világbajnok a lesajnált Yamahával előbb kiharcolta a pole pozícióból való indulás jogát, majd kirobbant a rajttól, és azonnal elhúzott a mezőnytől. Sete Gibernau és Max Biaggi megpróbált lépést tartani vele – előbbi a hetedik körig bírta az iramot, Biaggi pedig az utolsó előtti körben adta meg magát.
Rossi 18 nagydíj után örvendeztette meg újra győzelemmel a Yamahát, és sorozatban a 23. érmes helyezését gyűjtötte be, azaz végérvényesen megelőzte a 15-szörös világbajnok Giacomo Agostinit, aki egyhuzamban "csak" 22-szer volt dobogós. Rossi korábbi munkaadójának, a Hondának tehát főhet a feje, hiszen a hondások zöme az olasz közelébe sem került. A gyári duó, Barros és Hayden még az éremszerzéstől is messze volt, Edwards és Tamada pedig csak a hetedik, illetve a nyolcadik lett – fényévekkel lemaradva. ---- Talmácsi Gábor (125 kcm, Malaguti, feladta): – A rajtom nagyon jól sikerült, vitt magával a boly, előzni is tudtam – a hatodik-hetedik helyen motoroztam. Kezdtem élvezni a száguldást, amikor a harmadik kör végén, ötödik sebességi fokozatban teli gázon "megragadt" a főtengely. Csak a lélekjelenlétemen múlt, hogy nem estem el. Sajnálom, hogy nem tudtam végigmenni, de azt legalább felmértük, hogy be lehet férni a top tízbe. Nem lesz könnyű, de tudjuk, hogy mi a probléma, és igyekszünk megoldani. A motor például még mindig három-négy kilóval nehezebb, mint az Apriliák, és ha jót akarunk csinálni, akkor könnyíteni kell a Malagutit.

Tóth Imre (125 kcm, Aprilia, 22. hely): – Annak ellenére, hogy a verseny előtti este rengeteget dolgoztunk a motor beállításán, pokoli rosszul sikerült a bemelegítés. Úgy rázott a motor, úgy pattogott a futómű, hogy egyszerűen nem tudtam befordulni a kanyarokba. A rajt előtt tehát megint állítgatás következett, és úgy tűnt, az utolsó pillanatban sikerült megtalálni az optimális megoldást. Ennek ellenére az első néhány kört muszáj volt arra szánnom, hogy megnézzem, miként viselkedik a gép az egyenesben és főleg a kanyarokban. Mire megszoktam volna a számomra teljesen új beállítást, elkezdett csúszkálni az Aprilia hátulja, és emiatt megint lassultam. De az első néhány körben még így is másfél másodpercet javítottam az időméréshez képest. Az eredményemmel nem vagyok elégedett, a tesztek alapján jobbra számítottam. ---- Dél-afrikai Nagydíj,
a gyorsasági motoros vb 1. futama, Welkom
125 kcm (24 kör, 101.808 km): 1. Dovizioso (olasz, Honda) 40:34.318 (150.559 km/óra), 2. Locatelli (olasz, Aprilia) 0.071 mp h., 3. Stoner (ausztrál, KTM) 2.203 mp h., 4. P. Nieto (spanyol, Aprilia) 2.416 mp h., 5. Di Meglio (francia, Aprilia) 12.312 mp h., 6. Borsoi (olasz, Aprilia) 13.270 mp h., …22. Tóth Imre (magyar, Aprilia) 46.129. 250 kcm (26 kör, 110.292 km): 1. Pedrosa (spanyol, Honda) 42:04.690 (157.267 km/óra), 2. De Puniet (francia, Aprilia) 0.536 mp h., 3. Porto (argentin, Aprilia) 5.859 mp h., 4. Poggiali (San Marinó-i, Aprilia) 24.561 mp h., 5. A. De Angelis (San Marinó-i, Aprilia) 30.018 mp h., 6. Debon (spanyol, Honda) 30.653 mp h. MotoGP (28 kör, 118.776 km): 1. Rossi (olasz, Yamaha) 43:50.218 (162.569 km/óra), 2. Biaggi (olasz, Honda) 0.210 mp h., 3. Gibernau (spanyol, Honda) 7.255 mp h., 4. Barros (brazil, Honda) 18.667 mp h., 5. Hayden (amerikai, Honda) 24.094 mp h., 6. Capirossi (olasz, Ducati) 24.375 mp h.
Következik (május 2.): Spanyol Nagydíj, Jerez de la Frontera